Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémkohászat
186 A belső és a göllniczvölgyinek nevezett két kohónak (1. a 14. sz. ábrát) egyenkint 12 m. magas olvasztóját egy-egy 12—15 lóerejű vizikerékkel hajtott fúvógép szolgálja. A tüzelő anyag puha és kemény faszén, melyet nagyobb távolságokból kénytelenek megszerezni. A két olvasztó évi termelése 65.000 métermázsára tehető. A város határában levő vaskő-, nikel- és kobaltbányák geológiai térképét és a térképen feltüntetett összes kőzetek és ásványok mutatvány darabjait állította ki a bányászati és kohászati csarnok 23-al jelzett helyén (1. és 2. ábra). Nagyobb számú bányatelek birtokában vannak továbbá : Andrássy Géza gr., Andrássy Dénes gr., a m. kir. kincstár és Sárkány J. Károly örökösei, kik a nagyobbára tárók segítségével fejtett pátvasköveket — a kincstár kivételével — az alább leírandó kohókban értékesítik. A Dobsina város határában előforduló pátvasköveket egészben véve gyengén bányászszák. Ennek oka elsőbben a vasköveknek kisebb, 28—35 százalék vastartalmában keresendő, mely a kedvezőtlen, drága hegyi fuvarozást sem a vasúti állomáshoz, sem a város olvasztóihoz el nem bírja. A vasköveknek pörkölését pedig, a szállítás előtt, a tüzelőanyagnak teljes hiánya akadályozza. Sokkal kedvezőbb helyzetben vannak a Sajó felső folyásának területéhez tartozó Kohúi és Volovecz hegyrészekben fekvő, Andrássy Géza gr. tulajdonát képező vaskőtömzsök, törzsök és telepek. Ezek három vonulatban ismeretesek és élénk bányamívelés tárgyát képezik. A radova-oláhpataki vonulatnak agyag-csillámpalába és fagyagpalába ágyazott telepei, a felsőbb szintekben barna vaskövek, a mélyebbekben pedig pátvaskövek : nagymennyiségű kovától, gyakran fakóérczektől és mészpáttól kisérve. A berdarka-veszverési érczvonulatot ankerittelér képezi agyagpalában. Bányászat tárgya, a helyenként hatalmasan kifejlett ankeritben, lencsék alakjában előforduló barnavaskő és a tömzsöket képező pátvaskő. E tömzsök helyenként 52 m. vastagok. Az ankerittel párhuzamosan haladó Emanueli-telep a felső szintekben barnavaskő, alantabb finom szemű sziderit; fedüje sötétszinü agyagpala és gráfitpala. A gencs-rudna-rozsnyói vonulatot számos kisebb-nagyobb, egyenlő csa- pásu telep alkotja, fagyagos palában, helyenkint kovakonglomeratokkal, am- fibolpalával és filithes változványokkal. A vaskő durvaszemű pát, gyakran szépen kristályosodva. Barna vaskő csak a sebespataki Castor, Polux és a rózsnyói Szadlofszky nevű bányákban fordul elő. Ez utóbbiban magnetit és fakóércz is találkozik. Andrássy Géza gr. vaskőbányáiban az évi termelés 750.000 métermázsa vaskő. A sajómenti vaskővonulatok érczeinek alkatát a következő táblázatban állítottuk össze :
