Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Geologia - A m. kir. földtani intézet kiállitása
14 kitüntetve. Szerkesztette Szontagh Tamás dr. osztálygeologus,1895. Alaptérkép. Mértéke 1 : 360,000-hez. Ezen térképen a számos ásványos források különböző szinü jelekkel ki vannak tüntetve, nagy buzgóság és szorgalommal összegyüjtvék az adatok a meglevő irodalom alapján. Az ásványforrások csoportosítása a következő : 1. Tiszta hévvizek. 2. Egyszerű savanyúvizek. 3. Égvényes savanyúvizek : a) Sziksós tavak, b) Égvényes savanyúvizek, c) Égvényes konyhasós savanyúvizek, d) Égvényes glaubersós savanyuvizek. 4. Keserű vizek. 5. Konyhasós vizek. 6. Vasas vizek : a) Vasgáliczos vizek, b) Vasas hévvizek, c) Vasas savanyúvizek, d) Égvényes konyhasós vasas savanyúvizek, e) Égvényes konyhasós vasas savanyúvizek, /) Égvényes glaubersós vasas savanyúvizek, g) Földes vasas savanyúvizek. 7. Kénes vizek: a) Kénes hévvizek, b) Hideg kénes vizek, c) Hideg kénes égvényes konyhasós vizek, d) Hideg kénes meszes vizek. 8. Földes vagy mésztartalmú vizek. 9. Láp- és iszapfürdők. 10. Gázfürdők. 11. Pontosan nem ismert ásványos vizű források. Különösen ki vannak tüntetve (vörös karikával) az 1895. év végéig védőterülettel biró ásványos gyógyforrások, melyeknek száma 21. Ilyen gyógyforrás védőterülete térképben is be van mutatva, u. m; Hevkulesfiirdő gyógyforrásainak védőterülete. Geologiailag fölvette dr. Schafarzik Ferencz osztálygeologus. A védőterületet kijelölte telegdi Roth Lajos fő- geologus, 1895. Mértéke 1 : 25,000-hez. A térkép mutatja a forrás környékének geológiai szerkezetét, mely mindig alapul szolgál a védőterület megállapításánál ; továbbá ki van jelölve a külső védőterület (czinober piros színnel) és a belső védőterület (zöld színnel). Irodalmilag említendő meg itt dr. Szontagh Tamás munkája: az ásványos források védőterületéről. 1893. (Balneologiai Évkönyv 1893.), továbbá : A védőterület (Bányászati és kohászati lapok 1889.) A második csoport szintén igen érdekes és tanulságos. — Ki voltak itt állítva a következő térképek közül: A magyar korona országainak artézi és fúrt kútjai. Hivatalos adatok nyomán szerkesztett Szontagh Tamás dr. osztálygeologus, 1895. Alaptérkép. A magyar állam közúti, vasúti és vizi térképe. A közmunka- és közlekedési magyar királyi miniszter úr rendeletére hivatalos adatok alapján összeállította a vízrajzi osztály, 1887. Mértéke 1 : 360,000-hez. A csinos és érdekes térkép átnézetes képet ad a vizre való fúrásokról, melyek 1895. évig a földtani intézetek tudomására jutottak. Meg vannak külön jelölve az artézi vagyis felszálló vizet szolgáltató kutak, a fúrt kutak, melyeknél a viz csak a térszinig emelkedik, vagy mesterségesen felszivatik, és az ásványos gyógyforrásokon lemélyesztett fúrások. Fel van tüntetve továbbá a térképen a fúrások mélységei különféle színes jelek által. A térképből látjuk, hogy a legmélyebb artézi kút fúrás a budapest városligeti artézi kút 970 méter mélységgel. Egy másik ide tartozó térkép a következő : Az Alföld Duna-Temes közötti részének földtani térképe az artézi kutak kitüntetéseivel. 1 : 75,000
