Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Geologia - A m. kir. földtani intézet kiállitása
15 mértékű térkép, geologiailag fölvette Halaváts Gyula osztálygeologus. Szerkesztette Halaváts Gyula osztálygeologus, 1895. Az alföld ezen része geologiailag színezve van, és meg van jelölve a számos artézi kút, melyek különösen Torontál megyében nag}r számban vannak. Érdekesek voltak továbbá az artézi látták szelvényei. Az eredeti fúró próbákból való anyag üvegcsőben volt foglalva, minden egyes réteg egymástól élesen el volt választva a geológiai kor megnevezéssel. így kisebbített mértékben látjuk előttünk több fúrólyuk rétegsorozatát és rétegvastagságát. Ilyen artézi kutak szelvényeit az eredeti fúrópróbákból kisebbítve összeállította Halaváts Gyula osztálygeologus, u. m. 1 A püspök-ladányi III. fúrólyuk földtani szelvénye. Mérték 1 : 250-hez. Fúrta Zsigmondy Béla mérnök. Mélysége 276*90 m. 2. A szentesi artézi kút földtani szelvénye. Mérték 1 : 250-hez (1 m. — 4 mm.). Fúrta Zsigmondy Béla. Mélysége 313*86 m, 3. A verseczi fúrólyuk földtani szelvénye. Mérték 1 : 250-hez. Fúrta Gold János. Mélysége 162 m. 4. A herczeghalmi artézi kút földtani szelvénye. Mértéke 1 : 250-hez. Fúrta Zsigmondy Béla. Mélysége 251*70 m. 5. A pécsi artézi kút földtani szelvénye. (Sertéshizlaló telepen.) Mértéke 1 : 250-hez. Fúrta Zsigmondy Béla. Mélysége 149*57 m. 6. A Zichyfalvi artézi kút földtani szelvénye. Mértéke 1 : 250. Fúrta Seidl Gyula. Mélysége 57*98 m. Több ily szelvény egymással összekötve, mutatja az illető vidék földtani szerkezetét. Halaváts Gyula osztálygeologus állított ki két ily tanulságos összetett szelvényt, még pedig : az Alföld déli részének földtani szelvénye, fektetve a zombori, szabadkai, szegedi, hódmezővásárhelyi és szentesi artézi kútakon át. Szerkesztette Halaváts Gyula osztálygeologus, 1895. Mértéke 1 : 500-hoz (1 m. = 2 mm.), mely a nagy magyar Alföld Duna és Tisza folyók közti részét mutatja be ; és továbbá a hódmezővásárhelyi és szegedi két artézi kút szelvénye (az egészségügyi pavillonban kiállítva), mely ezen két helység közötti földtani szerkezetet tünteti elő. Ide tartozott egy gyűjtemény is : Petrografiai és palaeontologiai anyag az artézi kutak fúrási próbáiból. Gyűjtötte és összeállította Halaváts Gyula osztálygeologus. Be voltak itt mutatva a kőzetek és kövületek, melyek a zombori, szabadkai, szegedi, hódmezővásárhelyi és szentesi artézi kutakból kerültek ki, geológiai kor szerint csoportosítva. E helyen említendő meg Halaváts Gyula a milléniumi kiállítás alkalmából irt munkája : a magyarországi artézi kutak története, terület szerinti eloszlása, mélységök, vizök bőségének és hőfokának ismertetése. 1896. Ezen kitűnő munka megemlékezik a mély fúrások terén úttörő férfiról hazánkban, Zsigmondy Vilmosról ; röviden előadja az artézi kutak fúrásának fejlődését, és betűsoros rend szerint elsorolja az egyes megyékben történt fúrásokat. Ezek szerint összesen 1325 fúrás volt ismeretes 1895. év végéig (legtöbb Torontálmegyében 391), és legtöbb kút fúratott 1893. évben, t. i. 366. A vízügyekre vonatkozó munkálatok harmadik csoportját képezik a vízellátást feltüntető térképek, u. m. : A magyar korona országainak rendes
