Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Geologia - A m. kir. földtani intézet kiállitása
13 Phytopalaeontologiai gyűjtemény. Diluvium: Jégkorszaki növények Felekről, Szebenmegye ; Forrásmészkő. Gánócz, Szepesmegye. Szarmata emelet : Munkács, Beregmegye. Aquitani emelet : Zsilvölgy, Hunyadmegye. Kréta szisztéma : Munkács környéke, Beregmegye. Liasz sectio : Domán-Resicza, Steierlak, Anina. Krassó-Szörénymegye. Ctenis Hungarica Staub. Domán, Beregmegye. Diasz (Felső Perm) szisztéma: Araucarites fatörzs. Cserkút, Baranyamegye. Foszil fatörzs a sótestből, körülbelül 2 méter hosszú. Rónaszék, Mármarosmegye. Érdekes gyűjteményt állított ki Adda Kálmán geológus. Tudniillik : Kőzetek és mállást terményeik. Negyven mintában be voltak itt mutatva különféle ép kőzetek és elmállásuk többféle stádiumai ; vagyis a talajképződés. Meg van a gyűjteményben jelölve a kőzet neve, minősége, geológiai kora és lelőhelye. Ki voltak állítva még a következő gyűjtemények : Őskori emlős állatok: Diluviumból : Cervus elaphus Lin. Közönséges rőt szarvas. Zimony, Szerémmegye. Cervus elaphus Lin. Közönséges rőt szarvas. Tiszamedre, Csongrádmegye. Cervus (Megaceros) eurycerus Aldo. Ösvilági óriás szarvas. Tisza-Ugh, Jász-Nagykun-Szolnokmegye. Ursus spelaeus Blumb. Barlangi ősmedve. Oncsásza, Biharmegye. A beocsint (pontiisi korú) czementmárga kövületei. Nagy fontossággal bir továbbá: Magyarország geológiai térképe. Kiadja a magyarhoni földtani társulat, a magyar kir. geológiai Intézet és semsei Semsey Andor közreműködésével. Budapesten, 1896. Mértéke 1 : 1.000,000-hoz. A magyar kir. földtani intézet fölvételei, valamint a bécsi cs. kir. geológiai intézet térképei és egyéb geológiai adatok alapján kidolgozta : Böckh János, Koch Antal, Pethő Gyula, Roth Lajos, Schafarzik Ferencz, Szontagh Tamás, továbbá Gezell Sándor, Halaváts Gyula, Inkey Béla, Posewitz Tivadar. Ezen térkép, melyen 37 geológiai színezés látható, a magyar korona országainak első geológiai térképe, melyet önállóan magyar geológusok szerkesztettek, nagy haladásnak mondható. Eddigelé csakis a Franz Ritter von Hauer, a bécsi földtani intézet (k. k. Geologische Reichsanstalt) volt igazgatója által 1875-ben kiadott térkép »az Osztrák-magyar monarchia geológiai térképe« (kétféle nagyságban) létezett. Az új kiállított térkép a legújabb ismeretek alapján készült el a magyar földtani társulat kezdeményezése folytán ; és a könyvkereskedésben rövid magyarázó szöveggel együtt kapható. A magyar királyi földtani intézett kiállított tárgyai közt egy jelentékeny és fontos csoportot képez mind az mi a vízügyekre vonatkozik. Láttunk itt több érdekes térkép-gyűjteményt és irodalmi munkát. Működik pedig e téren első sorban két buzgó szakértő : Halaváts Gyula, ki évek óta az Alföld artézi kútjaival foglalkozik és dr. Szontagh T., ki az utolsó évek óta hivatalosan meg van bizva a vízügyi szakmunkák elintézésével. Az anyag három csoportra osztható u. m. : védőterület, artézi kutak és városok vízellátása. Az első csoportnál látjuk a következőt : A magyar korona országainak ásványos vizű forrásai. A védőterületekkel bíró ásványos vizii források külön
