Bérczi Antal (szerk.): A védjegy- és mintaoltalomra vonatkozó hatályos törvények és rendeletek (Budapest, 1941)
1921:XXII. t.-c. a védjegyek oltalmáról rendelkező törvények módosításáról és kiegészítéséről (együttes védjegy)
46 ban meg kell jelölni: az egyesülés nevét, székhelyéi, célját és képviseletének módját, valamint azt, hogy az együttes védjegyet kik és milyen feltételek mellett használhatják; továbbá, hogy a tagtól a védjegy használatát mily okból lehet megvonni és végül, hogy a tagokat védjegybitorlás esetében mily jogok illetik meg és mily kötelezettségek terhelik. Az alapszabályoknak minden későbbi változtatását a szabadalmi bíróságnál és a kereskedelmi és iparkamaránál szintén be kell jelenteni. Az alapszabályokat mindenki megtekintheti. Az együttes védjegy lajstromozása szabadjelzés (1890: II. t.-c. 3. §-ának 3. pontja) okából akkor nem tagadható meg, ha az áruk megjelöléseként oly vállalkozók körében volt általánosan ismeretes, kik a bejelentő egyesülésnek tagjai. A lajstromban az együttes védjegyet kifejezetten, mint ilyent kell megjelölni. 4. §• Az együttes védjegy bejelentésén és belajstromozásán alapuló jogot átruházni nem lehet. 5. §. Az együttes védjegyet az 1890 : II. t.-c. 21. §-ában, valamint az 1895:XLI. t.-c. 3. és 4. §-ában felsorolt eseteken felül — még pedig bárkinek kérelmére — törölni kell, ha az egyesülés megszűnt, vagy ha az egyesülés eltűrte, hogy az együttes védjegyet jogosulatlanul használják. A vállalat megszűnése okából az együttes védjegyet nem lehet törölni. 6. §. Az együttes védjegy bitorlásából kifolyólag megindított eljárás során megállapított jogok kiterjednek az egyes tagnak okozott kár megtérítésére is. 1932:XVII. Az 1921.XXII. t.-c. 2—6. §-<ait a következő rendelkezé- t.-c. 13. §. sek egészítik ki: A 2—6. §-oknak rendelkezéseit nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén megfelelően alkalmazni kell külföldi egyesülésekre akkor is, ha ezeknek az egyesüléseknek ipari vagy kereskedelmi telepük nincs, feltéve, hogy az
