Bérczi Antal (szerk.): A védjegy- és mintaoltalomra vonatkozó hatályos törvények és rendeletek (Budapest, 1941)

Indokolás a védjegyek oltalmáról szóló törvényjavaslathoz

28

kát magukban foglalván, használatuk már az 1884. évi XXII. t.-cz. (ipartörvény) 58. §-a értelmében is büntetés terhe alatt tilos.

Máskép áll a dolog, ha mindezek csak más jelvényekkel és alakokkal együttesen, úgyszólván mellékesen kivántatnak alkalmaztatni. De ez esetben Ő Felségének és a királyi ház tagjainak arczképei, valamint rend- és érdemjelek, nemkülönben az országos és más közczíme- rekre nézve ki kellett mondani azon megszorítást, mely Magyarország czímerére nézve már különben is az 1883. évi XVIII. t.-cz.-ben foglaltatik, de mely védjegyek tekintetében a jelzett egyéb tárgyakra is kiterjesztetik, hogy t. i. használatuk és belajstromozásuk csak a fennálló törvények és szabályok szerint külön elnyerendő engedély alapján eszközölhető.

Az által, hogy valaki belajstromozott védjegyébe — egyes belüket és szavakat vesz fel, más iparos nem esik el azon természetes jogától, — hogy nevét vagy czégét — vagy ennek kezdőbetűit belajstromozás alapján vagy a nélkül, ezentúl is mindenütt használhassa.

Ezen elvet lehető félreértések és zaklatások kikerülése czéljából a törvényben határozottan ki kellett fejezni

(5. §•)•

Rendszerint senki sem köteleztetik arra, hogy az iparban használandó — jelvényeit belajstromoztassa, valamint arra sem, hogy belajstromozott védjegyét minden körülmények közt alkalmazza. Minthogy azonban lehető csalások kikerülése szempontjából és jelesen, bizonyos élelmiszerek és használati tárgyak gyakori hamisítása esetében kívánatos lehet, hogy az itt érintett árúk védjegygyél láttassanak el, és ennek alapján származásuk azonnal felismerhető legyen, felhatalmazást kér a kormány arra, hogy bizonyos védjegyekre nézve rendeleti úton a használati kényszert és bizonyos cikkekre nézve a védjegy bejelentését következőleg kimondhassa (6. §.).

A védjegy ótalma csak kereskedelmi, vagy iparvállalatoknak — nem pedig egyes magánszemélyeknek nyujtatván, ezen ótalom magának a vállalatnak megszűnésével elenyészik, illetőleg a vállalattal az új birtokosra átszáll és pedig külön bejelentés nélkül, ha a vállalatot az özvegy, kiskorú örökösök, hagyatéki vagy csődtömeg folytatja,