Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
95 akkor, ha a márkatulajdonosnak módjában van a visszaélésekre rájönni és azokat hatályosan megtorolni. E szempontból azt kell vizsgálni, hogy az árvédelmi rendszer létrehozói a jog s a gyakorlati lehetőség határain belül és a józan életfelfogás szerint megtettek-e mindent annak megakadályozására, hogy a védett áru legális úton olyan viszonteladó kezébe ne juthasson, aki az árbetartás kötelezettségét vállalni nem hajlandó. Az a nagykereskedő, aki védett árut olyan detail istának szolgáltat ki, akinél számítani lehet arra, hogy az előírt árakat betartani nem fogja, az árvédelmi rendszert létrehozó egyesülés szabályaiba ütköző szerződésszegést követ el. Az a detailista pedig, aki védett árut árbetartási kötelezettség nélkül vásárol, a szerződésszegés részesévé válik. (Vb. 39820/1929.) Ha a márkatulajdonos csak azzal a feltétellel ad el, hogy a megszabott fogyasztói árakat a viszonteladó kereskedő betartja, nem csorbítja az árvédelem hézagmentességét az a körülmény, hogy a viszonteladók egy része ezt a kötelezettséget nem vállalta el, de nem is változtat ez az árvédelem kötelező erején ez utóbbiakkal szemben sem. Ellenkező felfogás az árvédelem kiépítésének teljes lehetetlenségére vezetne, mert nincs az a szakma, ahol ne akadna legalább egy-két olyan viszonteladó, aki a reverzális aláírását megtagadja. Arra való tekintet nélkül tehát, hogy az árrontó kötelezettséget vállalt-e a márkacikk szabott árának betartására vagy sem, ez a kötelezettség őt mindenképpen terheli, ha a márkatulajdonos akarata az árak betartására irányul és ennek biztosítása érdekében emberileg minden lehetőt elkövetett: tehát olyannak, aki a kötelezettséget kifejezetten nem vállalja, árut el nem ad és ugyanezt nemcsak a nagykereskedőknél, de a fogyasztók részére árusítóknál is akár közvetlenül, akár nagykereskedői útján feltételül köti ki. Ha ilyen körülmények között az árvédelmi szerződést alá nem írt viszonteladók mégis árut kapnak, csak olyanok szerződésszegésével jutnak áruhoz, akik magukat az árak betartására kötelezték, amivel ezek szerződésszegésének részeseivé váltak (Vb. 39820/1929., Vb., 451/1933.), mert igaz ugyan, hogy a márkatulajdonos kötelmi jogi természetű árfenntartási igénye tiszteletben tartására olyan harmadik személy, aki maga arra kötelezettséget nem vállalt, általában véve nem
