Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész

95 akkor, ha a márkatulajdonosnak módjában van a visszaélé­sekre rájönni és azokat hatályosan megtorolni. E szempontból azt kell vizsgálni, hogy az árvédelmi rend­szer létrehozói a jog s a gyakorlati lehetőség határain belül és a józan életfelfogás szerint megtettek-e mindent annak meg­akadályozására, hogy a védett áru legális úton olyan viszont­eladó kezébe ne juthasson, aki az árbetartás kötelezettségét vállalni nem hajlandó. Az a nagykereskedő, aki védett árut olyan detail istának szolgáltat ki, akinél számítani lehet arra, hogy az előírt árakat betartani nem fogja, az árvédelmi rend­szert létrehozó egyesülés szabályaiba ütköző szerződésszegést követ el. Az a detailista pedig, aki védett árut árbetartási kö­telezettség nélkül vásárol, a szerződésszegés részesévé válik. (Vb. 39820/1929.) Ha a márkatulajdonos csak azzal a feltétellel ad el, hogy a megszabott fogyasztói árakat a viszonteladó kereskedő be­tartja, nem csorbítja az árvédelem hézagmentességét az a kö­rülmény, hogy a viszonteladók egy része ezt a kötelezettséget nem vállalta el, de nem is változtat ez az árvédelem kötelező erején ez utóbbiakkal szemben sem. Ellenkező felfogás az árvé­delem kiépítésének teljes lehetetlenségére vezetne, mert nincs az a szakma, ahol ne akadna legalább egy-két olyan viszonteladó, aki a reverzális aláírását megtagadja. Arra való tekintet nél­kül tehát, hogy az árrontó kötelezettséget vállalt-e a márka­cikk szabott árának betartására vagy sem, ez a kötelezettség őt mindenképpen terheli, ha a márkatulajdonos akarata az árak betartására irányul és ennek biztosítása érdekében embe­rileg minden lehetőt elkövetett: tehát olyannak, aki a kötele­zettséget kifejezetten nem vállalja, árut el nem ad és ugyan­ezt nemcsak a nagykereskedőknél, de a fogyasztók részére áru­sítóknál is akár közvetlenül, akár nagykereskedői útján felté­telül köti ki. Ha ilyen körülmények között az árvédelmi szerződést alá nem írt viszonteladók mégis árut kapnak, csak olyanok szer­ződésszegésével jutnak áruhoz, akik magukat az árak betar­tására kötelezték, amivel ezek szerződésszegésének részeseivé váltak (Vb. 39820/1929., Vb., 451/1933.), mert igaz ugyan, hogy a márkatulajdonos kötelmi jogi természetű árfenntartási igénye tiszteletben tartására olyan harmadik személy, aki maga arra kötelezettséget nem vállalt, általában véve nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom