Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
96 kötelezhető, ámde a mások között fennálló kötelmi jogviszony joghatásai harmadik személyekre is kiterjednek akkor, ha egy harmadik személy a szerződési viszonyban lévő féltől, tudva olyan szolgáltatást fogad el, amely által a szerződő másik féllel szemben vállalt kötelezettségét megszegi. Aki tehát tudja, hogy a kérdéses árut csak reverzális aláírása ellenében szolgáltatják ki és árubeszerzését éppen ezért nem a gyárnál, hanem olyan kereskedőnél eszközli, aki az ő részére reverzális nélkül is hajlandó kiszolgáltatni, e kereskedő szerződésszegésének tudatos részesévé vált. (Vb. 25876/1930.) Aki mint kereskedő csak egy éven át is működik valamely szakmában, nem védekezhetik azzal, hogy a szakmabeli áruk nagy részére vonatkozó árvédelmi rendszer létezéséről és az előírt árakról nem volt tudomása (Vb. 451/1933.). Teljesen elegendő az is, hogy a fogyasztói eladási árak árjegyzékben szerepeinek, mert az árjegyzéki árakat, főleg védjegyes áruknál, annak a versenytársnak, aki az áru eladásával foglalkozni kíván, feltétlenül ismernie kell és így az árak nemismerésével jóhiszeműen nem védekezhetik. (Vb. 14780/1930.) Amennyiben a szerződésekben nincs kikötés arra nézve, hogy az árbetartási kötelezettség elvállalása csak a jövőben történő vásárlásokra vonatkozik, a reverzálisok visszaható erővel bírnak mindazon áruk tekintetében, amelyek a viszonteladóknál raktáron vannak. (Vb. 14780/1930.) Az árrombolók szokásos kifogása, hogy a márkatulajdonos illetéktelenül magas haszonnal állapította meg az árakat, emellett a közérdekre hivatkoznak, amely a márkás cikkben is a közönség minél olcsóbb áron való kiszolgálását követeli. Ez a védekezés nemcsak nem őszinte, de teljesen alaptalan is, mert védjegyes áruknál az árkalkuláció, vagyis az, hogy a versenytárs az árun mennyit keres, figyelembe egyáltalán nem jöhet, a jogi védelmet igénylő kiépített árvédelmi rendszer mellett ugyanis az előállítási költségeknek jelentősége egyáltalán nincsen. (Vb. 14780/1930.) Emellett a márkacikkek árának leszállítása, már nem a szabad verseny megengedett gyakorlása, hanem a márkatulajdonos vagyonának közvetlen megtámadása, mások egyéni javainak önös érdekből való felhasználása, a szerződő társak túlnyomó része jog- kötelezettségeinek teljes semmibevevése, ami sem erkölcsösnek, sem tisztességes üzleti versenynek el nem ismerhető, an1. §.
