Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
94 tapasztalat is a változatlan ár mellett érvel, hogy valamely cikk tekintetében a viszonteladó kereskedők között kifejlődő verseny végeredményben a termelőt is az ár leszállítására, s így a minőség leszállítására is kényszeríti s ezáltal a márka alól kihúzza létének legfontosabb bázisát. A márkatulajdonos tehát a viszonteladó kereskedőket arra kötelezi, hogy az általa előírt fogyasztói eladási árakat szigorúan betartsák. Ha ezt az árvédelmet a viszonteladók körében általánosan kötelezővé tennie sikerül, úgy rajta keresztül ez utóbbiak között mintegy erkölcsi kötelmi jogviszony létesül, amely a fentebb 1.) pont alatt a szerződésekre nézve általában ismertetett szabályok oltalma alatt áll. Ha azután a viszonteladók valamelyike az előírt fogyasztói eladási árakat megszegi, tisztességtelen versenyt követ el, egyrészt azért, mert a márkacikkeket az előírt áron alul eladó versenytárs az üzleti szokások tisztességében el nem fogadott olyan feltűnő reklámeszközt vesz igénybe, amely csábítóerejét nem úgy, mint a szabad forgalomban lévő áruk versenyénél, a saját vagyonának felhasználásából, hanem a márkatulajdonosok kimutatható vagyoni értékének megsemmisítéséből meríti, (Vb. 39.820/1929), de azért is, mert a szerződésileg kötelezett versenytársakra nézve is lehetetlenné teszi szerződési kötelezettségeik betartását. (Vb. 451/933.) Természetes, hogy amennyiben a márkatulajdonos maga is a megszabott áron alul ad el a fogyasztóknak, vagy a viszonteladó kereskedőknek ármegtartási kötelezettség nélkül szállít, a márkatulajdonos védelme is megszűnt (vb. 39820—1929.), mert az előírt ár a márkatulajdonosnak csak addig vagyoni értéke, ameddig azt fenntartja és a fogyasztóhoz való eljutásig hatályos jogeszközökkel biztosítja (vb. 39820/ 929). Ezek a hatályos jogeszközök az árvédelmi rendszer hézagmentességét eredményezik, tehát a viszonteladó kereskedők részére egy olyan helyzetet biztosítanak, hogy miközben ők az árszabáshoz pontosan alkalmazkodnak, versenytársaik jogkövetkezmények nélkül nem adhatnak el ezen az áron alul, mert ez végeredményben oda vezetne, hogy vevőközönségüket elveszítenék és pedig nemcsak a konkrét márkás áruban, de egyéb cikkekbert is. A közönség ugyanis szívesen általánosít s ha valamely márkás árut olcsóbban tud beszerezni a versenytársnál, könnyen feltételezi, hogy ez az árkülönbözet egyéb cikkekben is fennáll. Hézagmetes az árvédelmi rendszer i
