Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
77 15. Az ítélet végrehajtása. A bíróság az 1912. évi LIY. (Ppé) 49. §-ának jogkövetkezményével, vagyis esetenként kiszabandó pénzbírság terhével kötelezi alperest a cselekmény abbanhagvására. Az idézett törvényhely szerint: „Ha a végrehajtásnak munka, vagy másnemű teljesítés a tárgya, a végrehajtató a végrehajtási kérvényben kérheti, hogy arra a végrehajtást szenvedő megfelelő határidő kitűzésével, aránylagos pénzbírsággal szoríttassék. A pénzbírságot a bíró a végrehajtást elrendelő végzésben állapítja meg. A munka nem teljesítése esetében a végrehajtató újabb kérelmére az összeg behajtása végett a végrehajtást szenvedő ingóságaira vagy ingatlanaira kielégítési végrehajtást kell elrendelni...“ „Az 1. bekezdést megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a végrehajtást szenvedő valaminek tűrésére, vagy abban- hagyására van kötelezve.. Az igazságügyminiszter 6800—1934. I. M. számú, a versenytörvény alapján folyamatba tehető polgári, nem peres eljárásokról intézkedő rendeletének (életbelépett 1934. március 1-én) 21. §-a idevonatkozólag a következőket tartalmazza: „Az abbanhagyásra kötelező ítéletet az 1912. évi LIY. t. c. 49. §-ának erre vonatkozó szabályai szerint kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy ha a pénzbírság már az ítéletben ki nincs szabva, a végrehajtás foganatosítására megkeresett bíróság szabja ki és mindenesetre ez hajtja be. A foganatosításra megkeresett bíróság a pénzbírság kiszabása helyett a végrehajtató kérelmére az abbanhagyás kikényszerítésére kiküldöttet rendelhet és a kiküldöttet arra is felhatalmazhatja, hogy a betiltott cselekmény folytatását akadályozza meg, ha pedig az ítélet valamely megtévesztő cég, vagy egyéb jelzésnek továbbhasználatát, vagy valamely más tényleges állapotnak további fentartását tiltja meg: a megtévesztő jelzéseket távolítsa el, illetőleg a tényleges állapotot szűntesse meg. Az ilyen esetekben a kiküldött rendőri segítséget, szükség esetében karhatalmat is igénybe vehet. A bíróság az előbbi bekezdésekben szabályozott egyik eljárásáról, a végrehajtató kérelmére, utólag is áttérhet a másik eljárásra“. Ebből mindenekelőtt az következik, hogy az ítélőbíróság a pénzbírságot már az ítéletben is kiszabhatja. Gyakorlatilag csak ez a megoldás volna helyes, mert a végrehajtás foganatosítása végett megkeresett bíróság a perbeli tényállást 1. §•
