Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
65 ganatosít; hírnévrontás esetén ő bizonyítja az állított tény valóságát, a jogos magánérdek vagy közérdek védelmének fennforgását; bitorlásnál vagy utánzásnál a felperesi jog elenyé- szését stb. Első fokban eljáró bíróságaink különös és indokolatlan súlyt tulajdonítanak a tanúvallomásoknak, holott a gyakorlat régen megmutatta, hogy a tanú a legtökéletlenebb bizonyítási eszköz. Baumbach szerint: „valósággal szerencsétlenség, hogy sok bíró túlbecsüli az esküvel megerősített vallomást. Még a jóhiszemű vallomások is nagyon gyakran objektive valótlanok.“ Rosenthal így panaszkodik: „Valósággal bálványimádást űzünk a bizonyítási jegyzőkönyvekből, a modern ta- nuüzem gennyes pontja jogéletünknek, mert számtalan bíró szinte rabszolgájává válik az esküvel megerősített vallomásoknak“. A bíró általános élettapasztalata, helyes megérzése, logikus gondolkodása és a konkrét eset „belső valószínűsége“, amely már eleve is amellett szól, hogy a bizonyítani kívánt ténykörülmények a valóságnak nem. felelhetnek meg, biztosabb kézzel fogja elvezetni a bírót a való tényállás felismeréséhez, mint az egymásra halmozott tanúkihallgatási jegyzőkönyvek. A budapesti Tábla számos ítélete arra mutat, hogy régen rájött erre az igazságra, mert az első fokon lefolytatott bizonyításáradat útvesztőjében, az igazság helyes megérzésével és a logika mindennél biztosabb iránytűjének segítségével nem egyszer megtalálja a helyes kivezető utat, úgy, nogy valónak fogad el a tanuk tömegével szemben akár egyetlen tanú vallomásában vagy egyéb bizonyítási eszközben fekvő bizonyítékot, ha azt a dolgok belső valószínűsége és saját egészséges élettapasztalata is támogatja. Versenyperekben a bizonyító eszközök sorában nagy jelentőségűek a szakértő-testületek véleményei. Elsősorban a kereskedelmi és iparkamaráké, amelyekre nézve a törvény 41. §-a külön is azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a bíróság tisztességtelen verseny miatt folyamatba tett úgy polgári, mint bűntető ügyekben tartozik a keresetlevél, illetve a feljelentés másolatának közlése mellett a Kamarát értesíteni, amely viszont úgy az I. fokú, mint a felebbviteli tárgyaláson kiküldöttel képviseltetheti magát s ez utóbbi ott közérdekből felszólalhat. Ha a kamarai kiküldött a tárgyaláson megjele
