Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
IV. Rendeletek
373 21. §. Az ipartesületi szék elnökből, alelnökből és legalább három, de legfeljebb öt tagból áll, akiket, valamint ugyanannyi számú póttagot, az ipartestület közgyűlése három évi időtartamra titkos szavazással választ. Az ipartestületi elöljáróság elnöke, alelnöke és tagja az ipartestületi széknek elnöke, alelnöke, illetőleg tagja nem lehet. A megbízatás lejártakor a szék elnöke, alelnöke és tagjai újból választhatók. Kívánatos, hogy a közgyűlés az ipartestületi szék elnökéül, alelnökéül és tagjaiul (póttagjaiul) az ipartestület kötelékébe tartozó olyan iparosokat válasszon, akiknek személye biztosítékot nyújt az ipartestületi szék eredményes működésére. Az ipartesületi szék a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben a közvetlenség alapján tárgyal. Határozatképességéhez az elnökön (al- einökön) felül legalább két tagnak jelenléte szükséges. Ülései nem nyilvánosak, azokon csak az elnök, illetőleg az alelnök elnökölhet és az ipartestületi szék tagjain és jegyzőjén felül csak a meghívottak vehetnek részt. Az ipartestületi szék elé kerülő ügyekben az érdekeltek meghívása iránt a szék elnöke megfelelően rendelkezik. Az ipartestület tagjai az ipartestületi szék meghívásának eleget kötelesek tenni. Ha valamelyik meghívott fél másodszori meghívásra sem jeienik meg és elmaradását ki nem menti, az ipartestületi szék jelenléte nélkül is határozhat. A határozatokat az érdekelt felek előtt ki kell hirdetni és kívánságukra velük írásban is közölni kell. Az ipartestületi szék határozata nem akadálya annak, hogy az érdekeltek ügyüket az elbírálásra illetékes hatóság elé vihessék. Az ipartestületi szék által a törvény 30. §-a második bekezdésének 3. pontjában említett fegyelmi büntetésképpen kiszabott pénzbírságokat közigazgatási úton a közadók módjára kell behajtani. A pénzbírságokból befolyt összegeket felerészben szorgalmas tanoncok jutalma, zására, felerészben elszegényedett iparosok segélyezésére kell fordítani. Ameanviben az ipartestületi szék működéséről az ipartestület közgyűlésének időközönkint jelentést tesz, annak másolatát az illető kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának meg kell küldeni. 22. §. A törvény 25. §-ának második bekezdése igen jelentékeny feladatkört biztosít az ipartestületi széknek a tisztességtelen verseny eseteiben. Ez a feladatkör kettős. Egyfelől abban áll, hogy az ipartestületi szék azokban az esetekben, amelyekben tudomást szerez arról, hogy az ipartestület tagjai között az üzleti verseny tisztességét érintő szokás, eljárás, vagy újítás alakul ki, illetőleg, hogy azok egyike vagy másika az iparűzés tisztességét sértő módon jár el, az illetőket meghallgatásuk után eljárásuk helytelenségére figyelmezteti. Amennyiben a figyelmeztetés eredményre vezet, ezzel az ily természetű ügyek befejezést is nyernek. Amennyiben a figyelmeztetésnek eredménye nem volna, az ipar- testületi szék a törvény 25. §-ának második bekezdése szerint az illetők ellen az eljárásra illetékes hatóságnál, illetőleg bíróságnál feljelentést adhat be, magánindítványt tehet és fejperességi jogokat gyakorolhat. A tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. .-c. 24. §-a magán-
