Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

IV. Rendeletek

374 indítványi jogot ad a versenytársakon kívül a cselekmény által érin­tett szakmabeli érdekek előmozdítására hivatott belföldi gazdasági tes­tületeknek és szakegyesületeknek is. A törvény említett rendelkezése folytán az ipartestületet is ilyen gazdasági testületnek kell tekinteni. Az ipartestületnek az 1923 : V. t.-c. alapján folyamatba tehető polgári nem peres eljárásról szóló 23.800/1924. számú igazságügyminiszteri ren­delet 1. szakaszának negyedik bekezdése szerint ideiglenes intézkedés kérésére joga van. Ezenfelül az 1923 : V. t.-c. 32. §-ának második be­kezdése értelmében az említett testületeknek és szakegyesületeknek az abbanhagyási kérelem tekintetében adott felperességi jog az ipartestü­leteket is megilleti, amelyek ezt a jogot az ipartestületi szék által gyakorolják. Ehhez képest az ipartestületi szék is csak közérdekből léphet fel, nem szerepelhet mint valamely magánérdeknek képviselője és csak abbanhagyást kérhet, kártérítést nem. A tisztességtelen verseny tárgyában indított perek jelentékeny része a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő választott bíró­ságok előtt folyik. Az ipartestületi szék a fentebb említett felperes­ségi jogokat a kamarai választott bíróságok előtt is érvényesítheti. Annak a kérdésnek eldöntése, hogy az ipartestületi szék mint fel­peres, kérheti-e az ítélet közzétételét, a megtévesztő eszközök meg­semmisítését és evégből kérhet-e zárlatot, stb., szintén attól függ, hogy az úgynevezett mellékigény a közérdek, illetőleg a magánérdek védel­mét, vagy biztosítását, esetleg mindkettőét célozza-e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom