Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
IV. Rendeletek
(8) A megállapodás megszűnése esetében a megszűnés évére lerótt illetéknek az év hátralevő tartamára eső aránylagos részét visszakövetelni nem lehet. A bejelentés naptári évére eső illetéket teljes összegben kell leróni akkor is, ha a bejelentést évközben tették. (9) A bejelentés (3. §.) illetékmentes. (Ï0) Ennek a §-nak alapján járó illeték „A mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap“ bevétele. A kereskedelemügyi miniszter a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatallal félévenkint közli a beterjesztett megállapodás-másolatokon bélyeggel lerótt illetékek összegét s a hivatal a közölt összeget, valamint a felemelt mértékben kiszabott és befolyt illetékeknek a leletjutalékot meghaladó részét az alap számlájára átutalja. 7. §. A jelen rendeletben szabályozott megállapodások bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó esetleg szükséges további szabályokat a kereskedelemügyi miniszter, az illeték rendelkezések végrehajtására esetleg szükséges további szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. — 8. §. Az 1. § alá eső olyan megállapodást, amelyet az 1931 : XX. törvénycikk értelmében be kellett volna mutatni, de a bemutatást elmulasztották, a jelen rendeletben megszabott bejelentési kötelezettség teljesítése esetében nem lehet a bejelentés elmulasztása miatt érvénytelennek tekinteni, kivéve, ha jogerős ítélet ebből az okból érvénytelenségét megállapította. 9. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1935. évi június hó 7-én. VI. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 163.400. számú rendelete az ipartestületekről és az Ipartestületek Országos Központjáról szóló 1932. évi VIII. t. c. végrehajtásáról. 20. §. Kézműves iparosságunk kebelében már régebben megnyilvánult az a kívánság, hogy az ipartestületeken belül olyan szervet nyerjen, amely mint a kari tisztességnek és az iparosság erkölcsi jja- vainak őre, tekintélyének súlyával, az ellentéteket kiegyenlítő, megfontolt állásfoglalásával iparosságunk körében a kartársi megbecsülést, az egyetértést, a békét, a nyugodt munkát biztosíthassa és a haladás a gazdasági megizmosodás útjait egyengesse. A törvény teljesíti iparosságunknak ezt a kívánságát, ennek a szervnek az ipartestületi szék nevet adja. A törvény az ipartesületi szék szervezetét nem szabályozza, hanem az ipartestületekre hagyja, hogy az ipartestületi szék megszervezése, tagjainak száma, belső tagozódása, az elöljárósággal való kapcsolata, stb. tekintetében szabadon határozhassanak, mert csak így érhető el a szervezés kérdésének olyan megoldása, amely a szükséges mértékben számol az egyes ipartestületek viszonyaival. Az ipar- testületi szék feladatkörét a törvény 25. §-a szabályozza, széles munkateret biztosítva részére. 372
