Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
175 tévesztésre alkalmasak. Ha tehát konkrét körülmények között a külföldi áruk belföldi, vagy a belföldi áruk külföldi gyanánt való feltüntetése alkalmas a kelendőség fokozására: amennyiben ez az adat valótlan és megtévesztésre alkalmas, a cselekmény a 2. §-át minden külön hangsúlyozás nélkül is sérti. További felesleges rendelkezése ennek a törvényhelynek a megtévesztési lehetőség elbirálására vonatkozó útmutatás; „az árukülső kiállításából nyerhető összbenyomás alapján“ kell eldönteni, hogy valamely árut külföldi vagy belföldi származásúnak lát-e a közönség: a megtévesztési lehetőség ugyanis a Tvt. egész területén a szokásos figyelem mellett nyert összbenyomás alapján birálandó el. A joggyakorlatban eddig még el nem döntött kérdés, miként értelmezendő a 4. §-nak ez a kijelentése: „az, hogy belföldön készült árun idegen nyelvű felírást alkalmaznak, egymagában még nem elegendő a 2. §. alkalmazására“. Ugy-e, hogy belföldi vállalatnak joga van belföldön készült áru burkolatát (esetleg magát az árut) kizárólag idegennyelvű feliratokkal ellátni anélkül, hogy saját cégét, vaigy telephelyét, illetve legalább az utóbbit, azon feltüntetné; vagy pedig azt az értelmet kell-e tulajdonítani a törvény idézett szövegének, hogy az idegennyelvű felírás csak egyik alkateleme lehet az áru burkolatán feltüntetett szövegnek és így ez lett volna a törvény helyes szövege: „sem az, hogy belföldön készült árun idegen nyelvű felírást is alkalmaznak.“ Nézetünk szerint ez utóbbi álláspont a helyes két okból. Az egyik az, hogy ellenkező felfogás mellett a 4. §. 2. bekezdésének első és második mondata között nyilvánvaló ellentmondás mutatkoznék, mert míg az első kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az áru külső kiállításából nyerhető összbenyomás alapján kell eldönteni, hogy az áru külföldi, vagy belföldi származás látszatának keltésére alkalmas-e, addig a második mondat az összbenyomás szerepét teljesen elimi- nálná és mentességet biztosítana egy olyan eljárásnak, amely a közönség megtévesztésére és a versenytársak károsítására alkalmas. Gyakorlati tapasztalat ugyanis, hogy a közönség bizonyos rétegei és különösen olyan cikkekben, amelyekben hazai iparunk termékeinek minősége a külföldivel versenyezni nem tud fpl. szövetek, illatszerek) különös előszeretettel keresik a külföldi gyártmányokat. Hova vezetne tehát ha pld. egy jelentéktelen kis üzem az illatszereit kizárólag francia feliratokat tartalmazó csomagolásban hozná forgalomba 4. §.
