Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
174 Egy pék „Ceglédi Házi Kenyér“ néven budapesti sütödéjében készült kenyeret hozott forgalomba. A Kúria annak előrebocsátása után, hogy a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara véleménye szerint „Ceglédi kenyér“ vagy „Ceglédi házi kenyér“, a magyar forgalmi piacon mint különleges készítésű, vagy bizonyos, a szokásostól eltérő rendszer mellett előállított kenyérfajta ismeretlen és ennélfogva a kérdéses adatnak Ceglédre, mint származási helyre utaló jellege van, a Tvt. 2. §-ába ütköző reklámszédelgésnek minősítette a cselekményt, mert alperes budapesti sütödéjének feltüntetése mellett is azt a téves hitet kelti, hogy áruja ceglédi származású. (K. IV. 5833—1933.) Természetes, hogy ha a már minőségjelzővé vált megjelölés elé efajta szót teszünk „valódi“, „eredeti“, akkor bizonyos körülmények között a minőségjelző szó származási helyre utaló jellegét visszanyeri, de pl. a „valódi parizer“ vagy „valódi berlini kék“ ezt a hatást soha sem fogja kiváltani: mindig a konkrét eset körülményei az irányadók. A vb. pl. a „valódi karlsbadi tortalapok“ szónak nem a minőség- jelző, hanem az áru származására utaló megjelölés jellegét tulajdonította (Vb. 18.729—1930.) épen a „valódi“ jelzőben rejtő többlet miatt. 4- §• A jelen törvény 2. §-át alkalmazni kell arra is, aki valamely árut a valóságnak meg nem felelő oly jelzéssel, kiállításban, vagy csomagolásban hoz belföldön forgalomba, amely alkalmas arra, hogy külföldön készült áru belföldi árunak, vagy belföldön készült áru külföldi árunak látszatát keltse. Azt a kérdést, hogy az áru ily látszat keltésére alkalmas-e, az áru külső kiállításából nyerhető összbenyomás alapján kell eldönteni, azonban sem az, hogy külföldön készült árut belföldi kereskedő saját nevével vagy védjegyével hoz forgalomba, sem az, hogy belföldön készült árun idegen nyelvű felírást alkalmaznak, egymagában még nem elegendő a 2. §. alkalmazására. Ez a §. feleslegesen emeli ki a reklámszédelgés elkövetései cselekményei közül az áru bel-, illetve külföldi származására valótlanul utaló jelzések és csomagolások alkalmazását, hiszen a Tvt. 2. §-a általában tiltja áru forgalombaho- zatalánál a kelendőség fokozására alkalmas olyan adatok híresztelését, melyek a valóságnak meg nem felelnek és meg4. §.
