Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
167 3. k.) A kereskedő, tekintet nélkül arra, hogy bel- vagy külföldi, közvetlenül a magyar fogyasztóknak szánt hirdetéseiben feltüntetett áraknál többet vám, vagy fuvar címén sem követelhet, mert ha ezeket külön is felszámítja, a vevőközönséget az árak tekintetében megtéveszti. (J. 445—1927.) 4. k.) Az árak felére, félár fizetésére utaló hirdetések esetén a hirdetett áraknál többet követelni nem szabad. Az a versenytárs, aki a féláron hirdetett áruért napiárat kér, hogy azután abból tetszés szerint, esetleg a félárig is leengedhessen, reklámszédelgést követ el. (Vb. 12.886—1927.) 5. k.) Ármérséklés hirdetése a régebbi ár feltüntetése mellett csak akkor megengedett, ha egyrészt a régebbi árra vonatkozó számadatok valók, másrészt ezek a rendes forgalmi árnak meg is felelnek. A hirdetett árleszállításnak, ezen bizonyos üzletág szokásos áraival való összehasonlítás esetén is ármérséklést kell igazolnia (Rg. in. UW. II. 76.) Az ármérséklésre való utalás valótlan adatot tartamaz, ha valaki csak azért követel egy ideig az irányáraknál magasabb árakat, hogy utóbb minél nagyobb árkülönbözetet mutathasson ki a régi és az iij árak között. Ha tehát igaz is, hogy a kérdéses üzletben a régi árként feltüntetett összeget követelték azelőtt az áruért, ha ez nem felel meg az ugyanolyan jellegű és nívójú üzletekben ugyanazon időben tényleg létezett irányáraknak, a hirdetés reklámszédelgés. Ugyanígy egyes áruk árára vonatkozólag a kirakatban elhelyezett hirdetés, amely azt a hamis képzetet kelti, hogy az üzletben, általában ilyen olcsó árakon árusítanak. 6. k.) „Karteien kívüli árak“ hirdetése egyrészt azt a tényállítást tartalmazza, hogy a konkrét cikkre nézve kartel- szerződés minimálja az árakat, másrészt, hogy ezek a kartel- árak magasabbak a hirdető által követelt áraknál. Ha tehát kartel egyáltalában nincs, vagy ha létezik is, de a kartelárak nem magasabbak a hirdetett áraknál, a cselekmény a Tvt.-be ütközik még akor is, ha a hirdetés nem tartalmaz kifejezett tényállítást arra nézve, hogy a kartelárak magasabbak volnának. 11' '1 1 ■ 3V' *€| 7. k.) „Részletfizetés mellett készpénzáron“ valótlan, ha a kereskedő a vételárhoz kamatokat számít. 8. k.) „Szabott árak“ hirdetése arra kötelezi a kereskedőt, hogy senkivel szemben kivételt ne tegyen és az elsőízben követelt árakhoz ragaszkodjék. 9. k.) Ingyenesség hirdetése — eltekintve attól, hogy ez rendszerint a Tvt. 1. §-át sérti (ld. „Ajándékozás“ 115. oldal.) — a reklámszédelgés ténválladéki elemeit is megvalósítja, ha kitű2. §.
