Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
J 68 nik, hogy bármely címen, tehát akár csomagolás, akár portóköltség címén az áru kiszolgáltatása ellenében valamit követelnek. Az áru ingyen felkínálásakor ugyanis a közönség abban a meggyőződésben van, hogy ahhoz teljesen díj- és költségmentesen jut. Különösen súlyosan minősül annak az eljárása., aki az ígért ingyent olymódon szolgáltatja, hogy az e címen felajánlott áru értékét más áru értékébe beszámítja, l. ) Az üzleti vagy fizetési feltételekre voatkozó valótlan adatok: „tetszés szerinti részletre“, ha kitűnik, hogy legfeljebb 6—8 hónapi részletfizetés mellett hajlandó a kereskedő az árut kiszolgáltatni; „előleg nélkül“: ha a vételi ügylet megkötésekor előleghez ragaszkodik. m. ) A vállalat vagy tulajdonosa által elnyert kitüntetésnek nem tekinthető az elismerő levél, mégha az hivatalos helyről származik is, sem pedig a magán, vagy hivatalos szak- vélemények. (L. bővebben 6. §-nál.) n. ) A vállalat tulajdonosának más személyi, üzemi, vagy üzleti ténykörülményeire vonatkozó adatok. 1. n.) „Gyári raktár“-nak, „gyári lerakat“-nak csak az olyan kereskedelmi üzlet nevezhető, melyben vagy maga a gyár hozza forgalomba saját termékeit, tehát a gyár kereskedelmi telepe, vagy olyan kereskedő, akinek — amellett, hogy közvetlenül a gyártól kapja raktári készletét — üzletvitelére a gyár közvetlen befolyást gyakorol és ennélfogva a gyárhoz való viszonya tekintetében lénjmgbevágó különbségek vannak közte és más, ugyanazon gyári cikkeket forgalombahozó kereskedelmi üzletek között. Egymagában véve tehát a gyárral való közvetlen kapcsolat a fenti megjelölések használatát nem legitimálja, ellenkező felfogás mellett minden kereskedőnek, aki a gyártól vásárol, joga volna vállalatát így nevezni. Holott ezekkel a megjelölésekkel kapcsolatosan a közönségnek az a felfogása, hogy itt lényegesen olcsóbban lehet beszerezni a kérdéses gyár cikkeit, mint más üzletekben, sőt ugyanolyan áron, mintha közvetlenül a gyártól vásárolna. Ezen megjelölések használatának jogellenességén természetesen az sem változtat, ha az a kérdéses gyár engedélyére támaszkodik, mert a versenytárakkal szemben nem a formai legitimáció, hanem a tényleges helyzet bír csupán jelentőséggel. 2. n.) A kereskedő, akinek saját üzeme nincsen, olyan hirdetéseket nem tehet közzé, hogy az általa forgalombahozott cikkeket saját üzemében maga gyártja, átalakításokat, javításokat maga, házilag készít mert olyan eszközhöz nyúl, amely alkalmas arra, hogy versenytársaival szemben jogtalan üzleti 2. §.
