Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai

160

száma gazdasági, vagy egyéb figyelembejövő okból időlegesen csökken, illetve ideig’enesen e körülmények miatt az üzem átmenetileg teljesen szünetel. Az alperesi vállalattól tehát, amelynek óragyártásra gépi erővel berendezett és megfelelő munkáslétszámmal ellátott üzeme a kézműves jellegű iparűzés szokásos kereteit nyilvánvalóan meghaladja, az óragyári jelleg az óragyártási tevékenységnek a mai gazdasági válság által igazolt egy kisebb mértéke, sőt esetleg ideiglenes szünetelése és ennek folytán műszerészet! cikkek kisegítő gyártása mellett sem tagadható meg. (K. IY. 3406—1934.) Más a helyzet azonban, ha a minimumot megközelítő munkáslétszám vagy a gyárszerűség egyéb jellemzői sohasem vagy csupán egy-két kivételes esetben voltak meg: az üzem, amely a gyári jelleget már alapításakor, vagy korábbi szakaiban sem érte el számbavehető időn keresztül, gyárnak nem nevezhető. További elnézés gyakorolható az oly üzemekkel szemben, amelyek a fent idézett rendelet után és pedig oly időben keletkeztek, amidőn gazdasági életünk már lejtőre jutott. Az 1922-ben kiadott végrehajtási utasítás ugyanis az akkor létezett, kedvező gazdasági viszonyokat tekintette irányadónak. Az ú. n. szezoncikkeket termelő üzemek csupán a szezon időtartamára tartoznak a gyárszerűség kritériumát igazolni.

„Mű“- nek csak oly ipari vállalat nevezhető,

amelynél a működési ágak sokféle és különleges, önmagukban véve is gyári jellegű és terjedelmű olyan zárt egységekre oszolnak, amely egységek az alkalmazott munkásoknak úgy szakmabeli, mint mühelyi elkülönítését, külön üzemvezetés mellett szükségképpen maguk után vonják. (Bp. T. 11.158— 1932.) A „Mű“ kifejezés tehát nagyságra, technikai teljesítőképességre, a termelés mennyiségére és az üzem berendezésére nézve a gyár hatványát jelenti. Olyan vállalat használhatja ezt a megjelölést, amely az itt felsorolt tényezők tekintetében azonos szakmabeli ipari üzemek felett kimagasló helyet foglal el. Semmi szín alatt sem illeti tehát ez az oly üzemet, amely a gyári jeleget sem üti meg, de a gyárat sem, amely a szükséges kritériumok tekintetében a minimális mérték többszörösét nem éri el. A „Művek“ kifejezés pláne több „Mű“-nek foglalatát jelenti „Gyár“, „Mű“, „Művek“ nemcsak ezekkel a szavakkal, de rajzzal is kifejezhetők. Nagy ipari épület 1—2 kéménnyel gyár, — több épület és kémény mű, az épületek és kémények egész tömege pedig művek képzetét kelti. A rajzokra nézve irányadó szabály az, hogy legalább megközelítőleg fedjék a valóságot, fényképszerű pontosság nem követel2. §.