Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
161 meny, bizonyos fokú ideálizáláj megengedett, csak a kifejezett valótlanság tilos. Akinek üzlete (üzeme) valamely háznak csak egy emeletét vagy pláne annak is csak egy részét foglalja el, nem ábrázolhatja az egész házat. Ha a „gyár“,, ,művek“, vagy egyéb, alant meg tárgyalandó megjelölések a cégszövegben szerepelnek, a cselekmény a reklámszédelgés és bitorlás eszmei halmazatit valósítja meg. 2. f.) Kereskedelmi vállalatokkal kapcsolatosan, szokványos nagyságú, forgalmú és jelentőségű üzletek részére a „Ház“, „Áruház“, „Csarnok“, „Árucsamok“ megjelölések használata meg nem engedett, mert ezek az ugyanazon helyen létező hasonló tárgyú üzletekhez viszonyítottan lényegesen többet, nagyobbat és jelentősebbet fejeznek ki. így „Bútorház“ többet jelent, mint „bútorkereskedés“, „Divatcsarnok“ jelentősebbet, mint „divatáruüzlet“. Áruház alatt általában a forgalmi felfogás oly üzletet ért, amely a használati cikkek túlnyomó részére kiterjedő áruit az üzletek átlagos méreteit jelentékenyen meghaladó nagyságú és számú helyiségben, a közönségnek hozzáférhető nyílt helyen tárja a közönség elé és e jellegénél, valamint a foglalkoztatott személyek számánál és a forgalom nagyságánál fogya a fogyasztóközönséget kiszolgáló üzletek között kimagasló helyzetet foglal e!. (K. IV. 5031—1934.) Ha azonban az „áruház“ szó nem egymagában, hanem a vállalat szűkebb tárgyi terjedelmére utaló szó-kombinációban jelentkezik, pl. „Fűszeráruház“, akkor az az irányadó, hogy ezen a szükebb területen megilleti-e a kérdéses vállalatot ez a megjelölés. (Bp. T. 2358—1935.) „Avgro (en gros) üzlet“ kifejezéssel csak az olyan kereskedelmi vállalat jelölhető, amely kizárólag viszonteladóknak és viszonteladói árakon ad el. „Speciális üzlet“, „Szaküzlet“ az, amely a konkrét cikkben hatványozottan nagyobb raktárt tart, mint egyéb árukban s mint amilyen választék ugyanebben az áruban más üzletekben található. „Országos“ jelző csak olyan nagyszabású vállalat cégébe vehető fel, amely országos jelentőségű üzletkörrel rendelkezik. Országos üzletkör nem állapítható meg csupán abból, hogy pl. egy szövetkezet tagjai az ország különböző vidékén laknak és a vállalatnak több vidéki helységben vannak helyi ügynökségei. (Bp. T. 12.089—1932.) „ Lipótvárosi szállító vállalat“ névvel nem szerepelhet nyomtatványain és hirdetéseiben egy vállalat, csak azért, mert a Lipótvárosban van a telepe, mivel ezzel a megjelöléssel azt a látszatot kelti, mintha üzlete a fővá2. §.
