Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
159 Idényhez kötött iparnál a második bekezdés 1—3. pontjaiban említett alkalmazotti létszámnak csak az idény alatt, a termelési időszakban kell meglennie. Az a körülmény, hogy az alkalmazottak száma gazdasági okokból, nyersanyag, tüzelőanyag, vagy megrendelések hiánya stb. miatt időlegesen az említett létszámnál alacsonyabbra csökken, továbbá, hogy az üzem például munkaviszály, átalakítások vagy más hasonló körülmények miatt átmenetileg esetleg teljesen szünetel, az iparűzés jellegét nem érinti. A fogadó (szálló, penzió) ipar gyakorlását abban az esetben kell a kézműves jellegű iparűzés kereteit meghaladónak minősíteni, ha a vendégek elhelyezésére szolgáló szobák száma legalább húsz.“ A képesített iparok terén a bírói gyakorlat még ma is többé-kevésbé a most idézett rendelethez simul, anélkül azonban, hogy a rendelet által megszabott munkáslétszámhoz szigorúan ragaszkodnék. Ehelyett inkább a következő szempontokat tekinti irányadóknak: munkamegosztás az ipari készítmény termelésének egyes fázisai között; viszonylag nagy kiterjedésű munkatermek; erő- és munkagépek intenzív igénybevétele, tömegtermelés, viszonteladó kereskedők részére való eladás stb. Mert ha az egyébként gyári üzem folytatására erőgépekkel kellően berendezett vállalat a változott gazdasági viszonyok mellett egyelőre kellő számú munkást nem is tud foglalkoztatni, ez a gyári jelleget nem szünteti meg. (Bp. T. 5756—1933.) A soha nem hitt mértékben leromlott gazdasági viszonyokhoz simuló bírói gyakorlat a többi tényezők tekintetében is a legnagyobb elnézést tanúsítja. így a tömegtermelés és a viszonteladók ellátása, mint a gyárszerüség kritériumai tekintetében is, mert bár ezek a gyári üzem rendszerinti ismertető- jelei, mégsem olyan feltételek, amelyeknek hiánya az üzem gyárszerűségét kizárná. Eltekintve attól, hogy egyes árufajták termelésénél pl. nehéziparnál tömeges előállításról alig lehet szó, de még ott is, ahol az áru tömegtermelésre alkalmas (tömegcikk), az előállítás mértéke és az értékesítés módja a mindenkori gazdasági viszonyokhoz igazodik anélkül, hogy az a vállalat gyári jellegének egyidejű megváltoztatását jelentené. Amikor ugyanis a vállalat eddigi üzemi szervezetét, kellően felszerelt ipari telepét és az illető iparág kereteibe eső munkálattal foglalkoztatható megfelelő munkáslétszámát fenntartani nem tudja, a vállalat gyári jellege nem módosul, mert az iparűzés jellegét még az sem érinti, ha az alkalmazottak lét2. §.
