Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
151 oldal g) az áru eredete (származási helye) 162 h) a beszerzés forrása és módja 162 i) az eladás módja, alalkalmi oka és célja 164 kiárusítás, üzlet- megszüntetés, likvi2. §. dáció 164 maradékok, „Maradékáruház“ 165 kereskedői jelleg elhallgatása 166 k) közzétett ár megszabása 166 gyári ár 166 önköltségi ár 166 vám, fuvardíj tiltott felszámítása 167 félár 167 oldal ármérséklés 167 kartelen kívüli árak 167 részletfizetési árak 167 szabott árak 167 ingyenesség 167 1) üzleti fizetési feltétetek 168 m) kitüntetés 168 n) személyi és üzleti egyéb körülmények 168 gyári raktár 168 bérmunka 169 alapítási év 169 tudósok neve, mint vállalati megjelölés 169 8. Megtévesztésre alkalmas adatok 170 9. Való adatok megtévesztő közlése 171 10. Szokásos figyelem 172 A reklám a személyek nagyobb köréhez intézett üzleti öndícsérét. (Baumbach), mely általában a vállalattal vagy árujával, illetve szolgáltatásaival kapcsolatos. Rendeltetése a kelendőség fokozása, minél több vevő meghódítása. Ebből következik, hogy a reklám csak akkor felel meg hivatásának, ha megkapó, ötletes és akaratlanul is lenyűgözi a figyelmet. Mivel pedig a mai gazdasági élet a végletekig fokozott hatású reklám nélkül el sem képzelhető, a verseny szabadságát tagadná meg, aki a reklámot hatásos eszközeitől megfosztani akarná. Legyen tehát a reklám suggestiv erejű, hasson a robbanás meglepetésével, férkőzzék a vevő akaratához a legraffi- náltabb utakon, de legyen igaz, ne tartalmazzon valótlan adatokat és ne legyen megtévesztő, mert a megengedeti öndícsé- ret ott végződik, ahol a valótlan és megtévesztő tényállítások kezdődnek. Callmann szerint a kereskedő köteles a közönséggel szemben őszintének lenni. Ez nem jelenti azt,, hogy üzleti titkait feltárni tartozik, tehát pl. felvilágosítani a vevőket, hogy miért ad olcsón, de ha egyszer az okot megjelöli, annak
