Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
152 igaznak kell lenni, mert bármely üzleti előnynek a versenytárs rovására a vásárlóközönség megtévesztése által való elérése a jóerkölcsökbe ütközik. (Rg.) A megtévesztésre irányuló reklám visszavonása vagy helyesbítése az abbanhagyásra való kötelezésnek — kivéve az ismétlés veszélye kizártságának kivételes esetét — nem akadálya, még kevésbé az, ha a megtévesztő hirdetés útján az üzletbe csábított vevőt nyomban, tehát a vétel megtörténte előtt felvilágosítják és a valóságot vele közlik. A 2. § által tiltott cselekmény a híreszteléssel be van fejezve, az ezt követő ilyen jóvátételnek jelentősége rendszerint nincs. Ellenkező felfogás mellett könnyű megoldás kínálkoznék a tetteseknek: miután a közönség megtévesztésének eredményét learatták, néhány nap múlva, amikor a reklám ereje már egyébként is gyengül, a várható jogkövetkezményeket gondosan elrejtett helyesbítő nyilatkozattal elhárítanák. A hirdetés folytán már megjelent vevő felvilágosításának pedig azért nem lehet mentesítő hatást tulajdonítani, mert a reklámnak éppen az a legfőbb célja, hogy a vevőt az üzletbe csábítsa. Ha a hirdető ezt a célt elérte, akkor lényegileg mindent elért — a többi ugyanis a rábeszélőképességnek, az eladó ügyességének a kérdése. Mások tényállításainak (vevők elismerő levelei, szakvélemények stb.) reklám céljára való felhasználása ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha azokat a tényállításokat a versenytárs maga tette volna. Az elismerő leveleknek tehát nem alaki, hanem tartalmi valósága vizsgálandó, még pedig nem in concreto, hanem általánosságban, mert a tényállítás valóságát nem az dönti el, hogy a vevő az elismerő levélben foglaltakat valóban megírta, de még az sem, hogy azokat tényleg tapasztalta az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatosan, hanem, hogy ez általában és objektive fedi-e a valóságot, tehát hogy a kérdéses árunak csakugyan megvan-e a levélben említett tulajdonsága, teljesítő- vagy hatóképessége. A reklám céljára felhasznált úgynevezett szakvélemények tartalmi valóság szempontjából ugyancsak bizonyításra szorulnak, tekintet nélkül arra, hogy azok milyen előkelő helyről származnak, mert eltérő felfogás a reklámszédelgés soha ki nem apadó forrását nyitná meg a más tollára adott valótlan tényállítások révén: olyan „szakvélemény“ beszerzése, amelynek tartalmára az érdekelt fél befolyást gyakorolhat, de amely néha súlyosan vét az objektivitás követelményei ellen, gyakorlati tapasztalatok szerint nem mindig ütközik nehézségekbe. Amit itt elmondottunk, az a közérdekű hírlapi cikkek 2. §.
