Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
132 kiválóbb minőségű, kizárólag az azzal kapcsolatban kialakult forgalmi körök s egyedül a gyakorlat által szerzett tapasztalataik alapján dönthetik el. Ha ezzel szemben, amint az az ú. n. összehasonlító reklámoknál történni szokott, az üzletember a versenytárs személyét, vállalatát és áruját is a reklámtevékenység területévé teszi és ezen keresztül a publikum érdeklődési körébe vonja, úgy azt véleménye megalkotásánál illegitim módon kívánja befolyásolni.“ A Rg. egy fogyasztási szövetkezet körlevelét is kifogásolhatónak találta, mert abban három versenyvállalat árui voltak a fogyasztási szövetkezet áruival ár tekintetében szembeállítva. Az indokolás az előbbi ítéletével azonos: a körlevél olvasóközönsége az árak állandó ingadozása következtében nem rendelkezik kellő tájékozódóképességgel a versenyáruk összehasonlítása tekintetében. Az a köiülmény, hogy az összehasonlítás a versenytársat névszerint nem említi meg, közömbös, ha a közlemény tartalmából felismerhető. Igen fontos, állandóan aktuális gyakorlati kérdés: joga van-e a viszonteladó kereskedőnek vevői előtt egyik árat ugyanazon rendeltetésű más gyártmányú áruval szembeállítani és valamelyikre nézve hátrányos következtetést levonni: Amennyiben a kereskedő mindkét árut raktáron tartja, általában igennel kell válaszolni, ellenkező esetben — minthogy a versenycélzat, nevezetesen a tényleg raktáron tartott áru eladhatása nyilvánvaló — az összehasonlítás meg nem engedett. De a raktáron tartott áruk szembeállítása esetén is elengedhetetlen feltétel az indokolt szükségesség (tehát pl., hogy a vevő kezdeményezze az összehasonlítást) és a tárgyilagosság. A viszonteladó, aki jobb tudomása ellenére, vagy akárcsak anélkül is, hogy állításainak valóságáról meggyőződött volna, tehát gondatlanul, valótlan tényállításokkal ócsárolj a valamely beszerzési forrásának készítményét vagy ha tényállításai valók is, de szükség nélkül teszi ezt, — e törvény alapján felelős. Gazdasági rendszerek szembeállítása, és összehasonlítása általában megengedett, de itt is áll az az általános feltétel, hogy az összehasonlításnak tárgyilagosnak kell lenni és valótlan adatokat nem tartalmazhat. így szabad a részletfizetési rendszer hátrányait' a készpénzfizetési rendszerrel szemben kimutatni, fogyasztási szövetkezeteknek, mint rendszernek árnyoldalait kidomborítani, az ajándékozás, vagy ráadás reklámeszközével élő üzletekről azt állítani, hogy a ráadást
