Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
118 közöltette a viszonteladó kereskedők segédeivel, hogy ezentúl minden megrendelt és leszállított csomag áru után, annak nagysága szerint, 2—16 fillér jutalmat ad oly módon, hogy minden leszállított darabon annak nagyságához igazodó értékű szelvény van, amelyet a segéd azonnal leszedhet és annak beszolgáltatása, ellenében az ott kitüntetett összegeket megkapja. Az idézett kúriai ítéletekben kifejezett azt a felfogást, amely egy árunak a forgalomban való bevezetése és ismertté tétele esetére kivételt állapít meg, elfogadhatónak nem tartjuk. A versenytársak semmiesetre és semmiféle indokból nem tartoznak tűrni, hogy akárcsak hónapokon át is (vájjon menynyi a bevezetésre szükséges idő?!) bármely versenyáru a megengedett verseny keretein kívül eső reklámeszköz segítségével kapjon erőre vagy hogy a szembenálló versenytárs jutalékos ügynökeivé legyenek a viszonteladók alkalmazottai. Hiszen a „bevezetés“ sikere azonos a versenyáruk kiszorításával, ami ellen nem lehetne szót emelni, ha tisztességes versenyeszközök eredményeként jelentkeznék. De az itt használt eszköz a közönség megtévesztése, amely azt hiszi, hogy a viszonteladó kereskedő alkalmazottjának objektív véleménye dicsérte előtte az árut, holott ezt lényegileg a gyáros fizetett és így elfogult ügynöke tette. A Bp. T. P. VII. 2108—1935. számú ítélete egy áruháznak azt a versenytevékenységét, hogy az üzletében megjelenő vevőnek bármilyen értékű vásárlás után egy 20 fillér értékű léggömböt nemcsak alkalomszerűen, hanem állandóan ajándékozott, ugyancsak a Tvt. 1. §-aba ütköző tisztességtelen versenynek minősítette, nem fogadta el mentségül alperesnek azt a védekezését, hogy a léggömbök a cégét feltüntető felirattal voltak ellátva és mint ilyenek vállalatának reklámozására szolgáltak: mert az ajándék tárgyát képező léggömb cégfelirat mellett is, kettős rendeltetést tölt be, amennyiben az alperesi cég reklámozása mellett arra is alkalmas, hogy a gyermekeknek játékszerül szolgáljon, márpedig egy idegen iparág főcikkének akár reklámtárgyul való ajándékozása sem megengedett. Ugyánily tisztességtelen reklámeszköznek minősül az illatszerüzlet által ajándékozott komoly értékű fénykép, ha ez az eljárás rendszeres és a vásárolt áru értékétől van függővé téve. (K. IV. 1847—1934.) 1. §•
