Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész

119

A rabattok, engedmények lényegileg nem egyebek ármérséklésnél és így ajándékozásnak, vagy ingyenes juttatásnak nem tekinthetők. Ugyanígy megengedettek a karácsonyi,, újévi, egyszóval alkalmi figyelmességek, a vásárlás mennyiségétől függetlenül nyújtott elenyésző értékű ajándékok (Bp. T. 9811—1932.) pl. reklámképek, papírszekrénycsi- kok, gyűszűk, stb., vagy pl. fogkrémhez ugyanazon gyár készítményét képező csekély darab mintaszappan melléklése, de már az 1. §-baj ütközik annak rendszeres hirdetése, hogy bizonyos mennyiségű pótkávé vásárlója tejszínkaramellát, kakaót, csokoládét, gyöngyöt, léggömböt kap, aszerint, hogy mennyit vásárol (K. IY. 652—1933.), sőt ezeknek az ajándéktárgyaknak a pótkávé mellett való juttatása is.

Megengedett versenyeszköz gyárosok által úgynevezett „hűségrabatt“ nyújtása attól a feltételtől függővé téve, hogy a viszonteladó kereskedő a versenytársak azonos rendeltetésű készítményeit raktáron nem tartja. Minden eladónak természetes és jogos törekvése ugyanis az, hogy saját cikkeiben minél nagyobb forgalmat érjen el és ha külön jutalmat nyújt azoknak a viszonteladó kereskedőknek, akik e célja elérésében támogatják, de az illetők teljesen szabad elhatározásától teszi függővé, hogy e feltételt teljesítik-e, nem követ el üzleti tisztességbe ütköző cselekményt. A hűségrabatt tehát elvileg nem kifogásolható, mert a gyáros nem fosztható meg attól a jogától, hogy kedvezőbb elbánásban részesítse azt a vevőt, aki csakis az ő áruját pártolja. (J. 4166—1934.)

Mint rövid időre, alkalomszerüleg történt ingyenes juttatást megengedettnek nyilvánította a Kúria IY. 5662—1934. számú ítélete annak a vidéki szikvízgyárosnak az eljárását, aki egy ízben röplapok útján azt hirdette, hogy nagyobb mennyiségű szikvíz vételénél lakodalmakra ingyen ad, kölcsön asztalt, széket, és edényt, mert ez az alperes üzleti telephelyén szokásos velejárója a hasonló üzleteknek. Nem ütközik tehát a versenytörvény tilalmába, mert nem: haladja meg az ott szokásos figyelmesség keretét.

Megengedett ingyenes juttatás a vevőközönségnek bizonyos esetekben ingyenes fuvarozása. így pl. a főváros környékén villamossal, vagy autóbusszal nehezen megközelíthető helyeken fekvő» vendéglők nem követnek el üzleti tisztes