Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész

117 kötelezettségének eleget tudjon tenni, ugyanazon cikkből rak­tárán lévő nagy mennyiségű és e mellett romlandó árut úgy igyekezett kelendővé tenni, hogy néhány hónapon át meg­jelenő hirdetéseiben ráadásként egy rádió-alkatrészt ígért, tisztességtelen verseny miatt marasztalta, annak dacára, hogy a hirdetés tartalmilag valótlannak nem bizonyult. Az ítélet indokolása kifejti, hogy kereskedőről fel sem tételez­hető, hogy romlandó anyagot nagyobb mennyiségben beszerezzen; a hónapokra kiterjedő hirdetés rövid ideig tartónak nem tekinthető, de az üzleti érdek szempontjából sem minősíthető kellő indoknak az, hogy valaki küszöbön álló terhes átvételi kötelezettségének kíván eleget tenni. Általában súlyos megítélés alá esik az, ha az ingyenes­ségnek hirdetése állandó alapja valamely vállalat egész üzletvitelének. (K. IV. 4883—1931.) De menthető az ajándé­kozás akkar, ha az ajándékozó vállalat valamely, a piacon még kevésbé ismert cikket kíván, mint annak egyedüli for- galombahozója nagyobb körben ismertté tenni és elterjesz­tése végett bizonyos tartamú kezdő időszakon át minden ellen­érték nélkül hozza ezt forgalomba, minthogy ilyen esetben okszerűen számíthat arra, hogy időleges áldozatai fogyasztó- körének bővülésében megtérülnek és így a rövid időn át való ingyenszolgáltatás nincs elvi ellentétben az üzlet fogalmával. (K. IV. 4883—1931.) Az hogy valamely vállalat a viszonteladó kereskedő üzleti alkalmazottait az üzletben elért forgalom nagyságához mért ajándékszerü juttatásban részesíti, nem tekinthető min­den esetben és minden körülmények között az üzleti tisztes­ségbe ütköznek, de a Tvt. 1. §-ába ütközővé válik akkor, ha valamely megengedett cél nélkül (pl. valamely árunak a forgalomba bevezetése és ismertté tétele) és a cél által meg­szabott kereteken túlmenően állandóan, rendszeresen, külö­nösen oly módon történik, hogy a jutalmat az alkalmazot­taknak előre kilátásba helyezik. Az ilyen rendszeres és a viszonteladó kereskedő üzlete részére megrendelt áru meny- nyiségéhez igazodó jutalom ugyanis a dolog természete sze­rint az üzleti alkalmazottakat saját személyükben érdekel­tekké teszi és az eként érdekelt alkalmazott az áru ajánlá­sánál, a versenytársak árucikkeinek rovására, a jutalmat kilátásba helyező vállalat árujának kelendőségét igyekszik fokozni. (K. IV. 652—1933.) A konkrét esetben az alperes 1. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom