Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
Ill az áru kiszolgáltatását pl. ahhoz a feltételhez fűzni, hogy vevői kizárólag tőle szerezzék he szükségleteiket s ha ezt a feltételt nem teljesítik, vagy kijátsszák, joga van a szállítást megtagadni. (Ld. még alább „Monopolisztikus helyzettel visszaélés“ cím alatt.) A Kúria IV. 6821—1929. ítélete erősen megszűkíti a bojkott alkalmazási területét, amit, valamint az ítéletben kifejezésre jutott magas erkölcsi szempontokat csak helyeselni lehet. E szerint a bojkott akkor megengedett, ha az oly alapon nyugszik, amely megfelel a kérdéses szakmán belül úgy a: termelők, mint a továbbeladók és fogyasztók összeegyeztethető és összeegyeztetendő érdekeinek, mert ellenesetben a forgalomnak önkényes korlátozása, mint az arra jogosult kereskedő üzlete folytatásának akadályozása a szabad verseny elvébe ütközik és ezzel a jó erkölcsöket is sérti. Mindenesetre erkölcstelen az olyan bojkotteljárás, amelynek támadó jellege van, anélkül, hogy az ellenfél egzisztenciális érdekeket veszélyeztető magatartást tanúsított volna. (J. 36.304/A—1929.) Ugyanígy tisztességtelen bojkottnak minősül az egyetemleges áruletiltás, amelynek numerus clausus célzata van. A jury tisztességtelennek minősítette a kartelbe tömörült szódavízgyárosoknak azt a magatartását, hogy az általuk fenntartott üvegcserélő állomásokra került azokat az üvegeket, amelyek kartelenkívüli versenytársaik tulajdonát képezték, megsemmisítették azzal a célzattal, aogv ezzel a karte- len kívül álló versenytársak üzletvitelét lehetetlenné tegyék. (J. 20.313—1926.) Bizonyos szakmákon belül szokásos a notórius nemfizetők nevének egy bizonyos központi szervvel való közlése, amely azután ezekről névjegyzéket készít és azt időnként szakmabelieknek megküldi. Ez a névjegyzék az ú. n. „fekete lista“, s rendeltetése a listán szereplő vevőknek bojkottálása, vagyis hogy a nemfizető adósok a kérdéses szakmában hitelt ne élvezhessenek. Ez az eljárás — ha valótlan adatokra nem támaszkodik — jogos önvédelmi eszköznek tekintendő. 8. Monopolisztikus helyzettel való visszaélés. A márkatulajdonos helyzete, aki áruja nevének vagy külsejének nagy bevezetettségével szerezte meg azt a kizárólagos jogot, hogy e névvel, illetve külsőben bizonyos árut forgalomba 1. §.
