Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
112 hozzon; a szabadalom-tulajdonosé, akinek egyedül van joga az igénypontok által védett műszaki megoldással árut előállítani, ezen a fogalmi körön kívül esik, xigyszintén azé a gyárosé is, aki ú. n. hűségrabattal éri el azt, hogy a viszonteladók egy része egy bizonyos cikkben kizárólag az ő áruját tartja raktáron. A jóerkölcsökbe ütköző visszaélés eszköze az a monopolisz- tikus helyzet, amely fennálló törvénynél, rendeletnél vagy hatósági intézkedésnél fogva áll elő, tehát amelynek megszüntetése vagy erejének csökkentése a versenytársak védelmi intézkedésének lehetőségein kívül esik. Éppen ezért magasabb erkölcsi szempontok és a közérdek követeli meg, hogy egy vállalat ezzel a helyzetével, amelyhez nem munkája és befektetései révén, hanem törvény vagy rendelet erejénél, illetve hatósági akaratnál fogva jutott, a versenytársak kárára vissza ne élhessen. A Vb. pl. a következő esetben állapította meg a monopolisztikus helyzettel való erkölcstelen visz- szaélést: a főváros egyes elöljáróságain a tisztifőorvosi hivatalok mellett, valamint egyes kórházakban a Községi Temetkezési Intézet felvételi irodákat tartott. A versenytárs ezt azon az alapon sérelmezte, hogy ez az állapot meg nem engedett -egyeduralmat biztosít alperesnek a szabad forga lom tárgyát képező koporsók és egyéb kegyeleti cikkek eladása tekintetében. „Akár köt alperes az említett helyiségekben kereskedelmi ügyleteket, — mondja a Vb. ítélet indokolása — akár nem, akár tart bennük kereskedelmi alkalmazottakat, akár megelégszik azzal, hogy a megrendelőket a székesfőváros ott működő alkalmazottai hozzá és csak hozzá irányítják, elvitázhatatlanul megállapítható, hogy nem kereskedői jellegéből származó előnyt gyümölcsöztet, hanem olyan előnyt, amilyet más kereskedő kereskedői tevékenységgel meg nem szerezhet.“ A hatósági tekintéllyel való visszaélés, a vevőknek szabad akaratelhatározásukban való gátlása, befolyásolása, hatósági ajánlások, tanácsok vagy erősebb kényszereszközök igénybevétele útján, tisztességtelen verseny. (Vb. 22.098—1928.) A drezdai OLG. a következő esetet tárgyalta. Egy városi elektromosmű áramszolgáltatási monopóliumát privát szerelők károsítására használta fel, amennyiben csak olyan vezetéket helyezett üzembe, amelyeket ő maga szerelt fel, illetve azoknak, akik vele szereltették a vezetéket, különös 1. §.
