Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
104 nem fogja, — ha más cég megrendelése folytán ugyanilyen gépalkatrészt elkészít, feltéve, hogy az átadott modelt és rajzokat nem használta fel e célra. E részben még az is közömbös, hogy ezek a megrendelő cégek az elsőnek üzletfelei voltak és hogy ugyanolyan formájú és beosztású alkatrészt rendeltek, — ha igaz az, hogy az ipari üzem nem tisztességtelen eszközök felhasználásával jutott a megrendelésekhez. (K. IY. 6263—931.) Amennyiben a versenytilalmi szerződés betartása kötbér szankciójához van fűzve, ez a kikötés önmagában véve érvényes, de a bírói gyakorlat a kötbér nagyságát megfelelő határok közé szorítja, mert a kötbér kikötésének nem szabad a jóerkölcsökbe ütközni, azon általános szabálynál fogva, hogy a jóerkölcsökbe ütköző szerződés semmis. Ennélfogva az állandó bírói gyakorlat a bírság jellegű kötbérnek oly rendkívüli mértékben való kiszabását, hogy az a kötelezett vagyoni romlásának indokolatlan előidézésére legyen alkalmas, erkölcstelennek és ebben a részében semmisnek tekinti. (K. IV. 2719-—1934.) A versenytilalmi kikötés és a kötbér viszonyát illetőleg, minthogy jogszabály, hogy olyan esetben, amidőn a kötbér a főkötelezettség nem teljesítése esetére van kikötve, a hitelezőtől függ, hogy a főkötelezettség teljesítését, vagy e helyett a lejárt kötbért akarja-e követelni; — a kötbér követelése esetében a hitelező a főkövetelés teljesítését többé nem követelheti. (K. IV. 2025—1934.) Versenytilalmi megállapodás folytán a jóerkölcsökbe ütközőnek minősítette a budapesti ítélőtábla ítéletével egybehangzóan a Kúria IV. 2025—1934. számú ítélete annak a kereskedőnek az eljárását, aki, mint- egy közkereseti társaságnak tagja-, ezen viszony megszűntetése alkalmával 11.000 pengő „lelépési díj“ ellenében magát volt társával szemben arra kötelezte, hogy azonos . jellegű vállalatot ugyanazon az útvonalon 2 éven belül nem létesít, majd néhány hónappal később egy korlátolt felelősségű társaság, amelynek egyedüli ügyvezetője a felesége lett, a közvetlen szomszédos házban ugyanolyan tárgyú üzletet.nyitott. Annak dacára, hogy a versenytilalommal kötelezett volt társ a korlátolt felelősségű társaságban tagként egyáltalán nem szerepelt, abból a körülményből, hogy az újonnan létesült üzletben személyesen és főnöki jog- és munkakörben tevékenykedett, a bíróság tény1. §.
