Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.

III. Tartam, megszűnés, megvonás, megsemmisité?.

95

is

X

«3

>

'J2

c

o

^3

<Ö

X

<a

latbavétel által nem fedezteti, és ezen kötele- 20. §. zettségének, a szabadalmi hivatal által a körülmények méltányos figyelembevétele mellett kitűzendő határidő alatt meg nem felel2- A szabadalom kihirdetésétől számitandó három év elmúltával, ha a szabadalom tulajdonosa szabadalmát a belföldi szükségletet kielégítő mérvben nem gyakorolja, más megbízható belföldi vállalkozók részére pedig az e végből szükséges használati engedélyt a szabadalmi hivatal által megállapítandó kellő kárpótlás és biztosíték nyújtása mellett megadni vonakodik.

Ily megvonás előtt a szabadalom tulajdonosa, megfelelő határidő kitűzése mellett, megintendő.

A megvonás mind a két esetben a megvonási határozat jogérvényétől hatályos.

Az állam részére adott szabadalom meg nem vonható.)

Ezt a szakaszt az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Uniónak az 1908. évi LII. t.-c.-be iktatott szabályai 4. §.-a kiegészítette és módosította. Az 1913. évi XII. t.-c I. §.-a pedig úgy a szabadalmi törvény 20. §.-a, mint a 1908. évi LII. t.-c. 4. §.-a helyébe 1913. évi április hó 24-én a következő rendelkezéseket léptette :

1913. ÉVI XII. TÖRVÉNYCIKK.

1. §. A találmányi szabadalmakról szóló 1893. évi XXXVII. törvénycikk 20. §.-a és az 1908. évi LII. törvénycikknek azt kiegészítő és módosító 4. §.-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A szabadalom egészben vagy részben megvonható, ha a szabadalom tulajdonosa szabadalmazott találmányát sem maga sem a szabada-