Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - Az Ausztriával kötött szerződésről szóló 1908. évi XII. t.-c.
Ma gyár-osztrák szerződés. 231 bejelentése alkalmával kifejezetten igénybe kell XVI. cikk. venni. 4. Ezen cikk 2. és 3. pontja értelmében az egyik államban bejelentett valamely találmány ezen államban nem részesülhet nagyobb terjedelmű és hosszabb tartamú oltalomban, mint annak az államnak területén, amelyben a találmány először bejelentetett. 5. Az egyik állam területén előállított áruknak a másik állam területébe való bevitele az illető találmány oltalma tekintetében ezen utóbbi államban nem von maga után hátrányos következményeket. 6. Az egyik állam szabadalmi hatóságai által kiállított okmányok és hirdetmények, ha azok a másik állam szabadalmi hatóságai előtt használtatnak, hitelesítésre nem szorulnak. 7. A két állam egyikének területéről származó olyan szabadalmazható találmányok, amelyek hatósági vagy más közgazdasági érdekeknek szolgáló kiállításokon a másik állam területén kiállíttatnak, ott ezen állam törvényeihez képest ideiglenes oltalomban részesülnek. 8. A még közös egyetértéssel engedélyezett szabadalmak, addig, amig a fennálló szabadalmi törvényhozás értelmében át nem alakíttattak, tartamuk ideje alatt mind a két állam területén továbbra is változatlanul érvényben maradnak. Az ilyen szabadalmak meghosszabbítása, vagy teljes vagy részleges érvénytelenné nyilvánítására irányuló kérelmek teljesítése vagy megtagadása tekintetében a két kereskedelemügyi minister kölcsönös egyetértéssel határoz. Ha az ilyen kérvény kézbesítésétől számított legkésőbb három hónapon belül nem jő létre megegyezés, mindegyik kereskedelemügyi minister az illető állam területére nézve önállóan határoz és határozatáról értesiti a másik állam kereskedelemügyi ministerét. Megállapitási keresetek iránt mindegyik kereskedelemügyi minister önállóan határoz.
