Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - Az Ausztriával kötött szerződésről szóló 1908. évi XII. t.-c.

232 1908: XII. t.-c. XVI, cikk. Minden egyéb ilyen szabadalmat érintő ügyben az egyik állam illetékes kereskedelemügyi ministere önállóan határoz vagy intézkedik és határozatát vagy intézkedését a másik állam kereskedelemügyi minis­terével az ottani szabadalmi lajstromba való beveze­tés céljából közli. Az ilyen szabadalomnak a másik állam terüle­tén eszközlendő meghosszabbításáért az utóbbi államot a jelenlegi szabadalmi dij 25 %-ának megfelelő lajstromozási dij illeti. A közös egyetértéssel engedélyezett szabadal­makra nézve annyiban, amennyiben a jelen pont határozmányai szerint egyetértő eljárásnak van helye, a két kereskedelemügyi minister közül az az illetékes, akinél a szabadalom megadása iránti kérvény annak idején benyujtatott. XVII. cikk. XVII. cikk. 1. Kereskedelmi és gyári jegyek, mustrák és minták, valamint a kereskedelemben és a forgalomban használt nevek, cégek, címerek és telepmegnevezések a két államban teljes törvényes oltalomban részesülnek. 2. Az egyik állam polgárai, úgyszintén azok a szemé­lyek akik ezen állam területén laknak, vagy ott ipari teleppel birnak, a másik állam területén kereskedelmi és gyári jegyeik, nevük, cégük, cimerüknek, telepük üzleti megnevezésének, továbbá mustráiknak és mintáiknak oltalma, valamint a tisz­tességtelen verseny elleni védekezés tekintetében mindenben ugyanazon jogokat élvezik, mint az utóbbi állam saját polgárai. 3. Hazai árujegyek részére a két szerződő állam egyiké­nek illetékes lajstromozási hatóságánál történt belajstromozá- sukkal a törvényes oltalom a másik állam területére nézve is megszereztetik anélkül, hogy evégből az utóbbi területen képviselő kirendelésére volna szükség. Hasonlóképen valamely mustrának vagy mintának a 2. pontban emlitett személyek valamelyikének javára az egyik állam illetékes hatóságánál történt letétele az oltalmat a másik állam területére nézve is megszerzi, anélkül, hogy evégből az utóbbiban képviselő kirendelésére volna szükség. Mihelyest, habár csak a két kormány egyike is, köz­ponti mustraletételi hivatalt fog létesíteni, a mustrákat és mintákat a másiknál annyi példányban kell majd letenni, Nem szabadalmi ügyre vonatkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom