Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - IV. Fejezet. A szabadalmi hatóságok
90 ségével készült, illetve ügyvivőktől származott, a mi természetes, mert köztudomású, hogy a műszaki kérdés dominál, vagyis oly kérdés, melynek megoldására a jogász nem bir képzettséggel. Innét van, hogy a szabadalmi ügyvivők jogviszonyait közelebbről meghatározó osztrák rendelet (1898. szeptember 15-én, R. G. Bh. 161.)- 13. §-a szerint ügyvédi képviselet esetén szabadalmi ügyvivőt az elnök a tárgyalásra meghívhat. Innét van továbbá, hogy a szabadalmi hivatal ügyviteli szabályainak novellája szerint (81588/914. K. M. rend. Szhün. 17. §. és 18. §.) a fél ügyvédjét felhatalmazhatja, hogy ügyvivőt vegyen igénybe, ki a tárgyaláson megjelenhet és érdemleges nyilatkozatot tehet, sőt ügyvivőnek ily társképviselőként való bevonását hivatalból is el lehet rendelni, ha az ügyvédnél »hiányoznak oly szakismeretek, hogy a pernek műszaki mivoltát kellő világításba helyezze« stb. Mindez az elbírálandó kérdésnek zömét képező műszaki rész szakszerű ellátása érdekében történt, a mi nélkül egy helyes szabadalomjogi gyakorlat lehetetlen. De ha ez már így van, akkor a kérdést nyíltan, egyenes úton és nem kerülőn kell megoldani. Meg kell adni a műszaki képesítéssel biró képviselőnek, a mi őt magas kvalifikácziójánál fogva jogosan megilleti és nemcsak a társképviseleti jogot, a mi a kar tekintélyének árt és azt egyenesen sértheti. Mindezt Németországban már rég belátták és a német 1900-iki »Gesetz betreffend die Patentanwälte« szerint a szabadalmi ügyvivő az ügyfeleket minden a szabadalmi hivatal hatáskörébe tartozó ügyben — minden szabadalmi ügyben, védjegyügyben, minta- oltalmi ügyben — képviselheti, legyen az bejelentés, vagy felszólalás, vagy megsemmisítési eljárás, vagy felfolyamodás stb. Ezt az álláspontot tartja a tervezet helyesnek. Ezt teszi magáévá, mert ma már el sem lehet képzelni a szabadalmi hatóságok működését szabadalmi ügyvivők nélkül. Az ügyvivői kar mintegy kiegészítő részét képezi a szabadalmi hatóságoknak. Ezeknek sikeres, eredményes működése oly értelemben, hogy necsak a szabadalmi törvény helyes alkalmazásáról, hanem a szabadalmi jog kiépítéséről és fejlesztéséről legyen szó, csakis a szabadalmi ügyvivőkkel együttes és közös működéstől várható el. Nem szabad eltitkolni azt és szemet hunyni az elől, hogy a milyen szerep jutott az idő folyama alatt az ügyvédi karnak a rendes igazságszolgáltatás terén, ugyanazt a szerepet töltik be a szabadalmi ügyvivők a szabadalmi hatóságok működési terén. Részrehajlatlanul, elfogulatlanul és menten minden igazi jogászhoz nem méltó kicsinyes féltékenykedéstől és nyiltan kell ebben a kérdésben állást foglalni. Teljes paritásnak kell len? ie a szabadalmi ügyekre vonatkozó képviselet jogára nézve az ügyvédek és ügyvivők közt. Ez a két kar e képviseletnél egymást szabadon ki kell hogy egészítse, együtt kar öl tv > kell dolgoznia az ipar- fejlesztésünkön, úgy a mint a szabadalmi hivatal kebelén belül a jogi és műszaki tagok egymást kiegészítve és karöltve dolgozva viszik előbbre iparjogvédelmi ügyünket. A Pp. 97. §-ának az a rendelkezése, mely szerint ügyvéd stb. kötelező képviselet esetén sem szorul képviselőre, természetesen kiterjesztendő a szabadalmi ügyvivőre, a mi külön indokolásra nem szorul. A szabadalmi ügyvivők szerepének fent vázolt nagy fontosságánál fogva a tervezet helyénvalónak találja, hogy
