Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - II. Fejezet. A szabadalom hatálya
65 A tervezet — a többi szabadalmi törvényekkel megegyezően — nem tartja a szabadalmi törvénybe felveendőnek azt a kérdést, vájjon mikor és minő szavatosság terheli az átruházó, illetve használatot átengedő felet, mert ez a kérdés a magánjog szabályai szerint, figyelemmel a szabadalom és szabadalmi jog különleges természetére, lesz megoldandó ; valamint az a kérdés, hogy licentia esetén mi áll akkor, midőn a szabadalmat később megsemmisítik, mely kérdés megoldásánál nem annyira a szigorú jogi, mint inkább a közgazda- sági oldal lesz figyelembe veendő, ugyancsak nem tartozik ide. Fontos újítást tartalmaz a tervezet 11. §-ának utolsó bekezdése. Hosszú időig ugyanis a licentia jogi természetét illetően az volt a felfogás, hogy az arra vonatkozó szerződés csak kötelmi jogi hatálylyal bir. Ez azonban a közgazdasági igényekkel mindig ellentétben volt, azokat nem birta kielégíteni, mert az átvevő a szerződés után megfelelően be szokott rendezkedni ; beruházásokat tesz. Ha már most a szabadalomtulajdonos a szabadalmat átruházza másra, ki nem hajlandó a licentiát fen- tartani, a licentia iránti szerződés megszűnjék ? Ez közgazdaságilag lehetetlen. Ez elriasztana mindenkit ily szerződés megkötésétől, mert a legnagyobb bizonytalanságnak lenne kitéve, minek kárát az ipar, a közgazdaság vallaná. Ezen kiván a 11. §. utolsó bekezdése segíteni az által, hogy ezeknek a szerződéseknek a kötelmi hatályon túl terjedő hatályt, mintegy dologjogi hatályt ad. A használatot átvevő fél ez által bizonyos függetlenséget és önállóságot nyer a szabadalomtulajdonos rendelkezéseivel szemben, a nélkül hogy ezt más korlátozásnak vetné alá, mint a mely korlátot maga állított fel akkor, mikor szerződött , miáltal a használati jogon túladván, azt másra már nem is ruházhatta. Ez a felfogás látszik a közforgalmi igényeknek megfelelni és uralkodó felfogásnak mondható. A 12. §-hoz. A tervezet a jelen törvény 11. §-át lényegben fentartja némi stilisztikai módosítással. Az, hogy a tervezet a törvény 11. §. második bekezdéséből a »gyakorlatbavétel«-t kihagyta, a 11. §-nál mondottak által indokolt. A tervezet 12. §-ának utolsó mondata új. Ennek a rendelkezésnek indokolását az képezi, hogy azért kell szabadalomsértés esetén minden egyes tulajdonostársnak fellépési jogot adni, mivel ez a fellépés a közösség érdekében történik és e rendelkezés által felmerülhető vitának eleje lesz véve. A rendelkezés maga különben azonos az osztrák szab. törvény 13. §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezéssel. A társas viszonynak részletesebb szabályozása nem tartozik a szabadalmi törvény keretébe, mivel a magánjog szabályai nyernek alkalmazást és e szerint mindegyik tulajdonostárs jogosított a közösség megszüntetését is kérni. A 13. §-hoz. A tervezet az előző használó jogaira vonatkozó jelenlegi törvényes állapotot lényegben fentartja ; e §-t azonban mindenekelőtt szabatosabban stilizálta. Törvényjavaslat szabadalmakról. 9
