Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - II. Fejezet. A szabadalom hatálya
64 kiterjed pl. a szabadalmazott eljárás szerint előállított festékanyaggal festett szövetre, de már nem terjedhet ki e szövetből készített ruhára stb. A szabadalmi oltalom túlságos ki- terjesztésének meggátlása és az oltalom határainak közelebbi meghatározása által a 9. §. második bekezdésében tett módosítás indokolt. Üj a 9. §. utolsó mondata, melyre a szabadalmazott eljárás hathatósabb védelme érdekében szükség volt, meg- egyezően a német szab. törvény 35. §. második bekezdésével és az osztr. szab. törvény 110. §-ával. Ezt a vélelmet kizárólag a polg. biró előtti eljárásra szorítani — a mint ezt az osztrák törvény teszi — a tervezet nem lát okot fenforogni. A 10. §-hoz. A tervezet a jelenlegi törvénynek 9. §-át változatlanul fentart ja ; bővebb indokolás felesleges ; valamint feleslegesnek tartja a tervezet azoknak a (közegészségi, közbiztonsági, közerkölcsiségi) jogszabályoknak felsorolását, — a mint ezt az osztrák szab. törvén}^ 16. §-a teszi — melyeknek megtartása alól a szabadalom megadása nem ment fel. A 11. §-hoz. A tervezet fentartja a jelenlegi törvénynek azt az álláspontját, mely szerint úgy a még nem oltalmazott találmány, — a szabadalom megadása iránti jog — valamint a szabadalomból folyó jog úgy örökösödés, mint jogügylet útján másokra átszállhatnak ; a módosítások — kivéve a tervezet 11. §-ának utolsó bekezdését — inkább csak nagyobb szabatosság érdekében tett stilisztikai módosítások. Fentartja a tervezet a jelenlegi törvénynek azt az álláspontját is, hogy a szabadalom — örökösök hiányában — az államkincstárra száll ; ennek kizárását — a mint ezt az osztrák szab. törvény (18. §. első bekezd.) teszi — nem tartja indokoltnak ; az osztrák törvényben elfoglalt álláspont a most uralkodónak mondható felfogással is ellenkezik. Azon körülményből, hogy az 1884. évi XVI. t.-cz. 3. §. második bekezdése a szerzői jognál a kincstár öröklését kizárja, nem lehet a jelen esetre következtetéseket vonni, mert az oly kivétel, melyet kiterjeszteni nem lehet és a szabadalomból folyó jog egész más, mint a szerzői jog. Az ú. n. licentia fontos intézményét a tervezet szintén fentartja ugyan, azonban itt nem csak stilisztikai módosításokat tett. A jelenlegi törvény ugyanis »gyakorlatbavétel vagy használat engedélyezéséről« szól. Az »engedélyezés« kifejezést mint ide nem találót a tervezet mellőzve, mellőzendőnek vélte az értelmet zavaró vagylagos kitételt is : »gyakorlatbavétel vagy használat«. Ez azért nem helyes, mert a megállapodott egyhangú vélemény szerint a licentia a szabadalomnak oly módon való hasznosítása, értékesítése, hogy a szabadalomtulajdonos a találmány ipari használatát másnak megengedi; ezt kell a törvényben kifejezésre juttatni. A tervezet szerint is átszállhat a licentia az örökösökre, és az átengedőnek beleegyezése esetén másra is átruházható, de a tervezet nagyobb világosság kedvéért szükségesnek tartotta e fontos rendelkezéseknek dispozitiv jellegét külön kiemelni.
