Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)

Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - II. Fejezet. A szabadalom hatálya

mint a forgalombahozásra, eladásra kínálásra és a használásra .

Kiemelendő azonban, hogy ez a kifejezés »iparszerüleg« nem utal mint az a mostani törvény indokolásában tévesen mondatik, feltétlenül arra, hogy az iizés nyerészkedési szándékkal történik.

Az iparszerüség fogalmának jelen esetnél való helyes alkalmazására nézve a jelen §. szempontjából az iparszerüség fogalmának helyes értelmezése végett a tervezet szerint a következő mozzanatok tartandók szem előtt :

Ez a kifejezés »iparszerüleg« mindenek előtt nem azonos az 1. §-ban előforduló »iparilag« szóval, a mi bővebb magyarázatra nem szorul.

De nem azonos különösen a keresk. törvényben előforduló iparszerüség kifejezéssel sem, melylyel a nyerészkedés szokott karöltve járni, mert különben pl. az állam a fegyvergyártásnál, vagy közkórházak felállításánál stb. szabadalmat szabadon használhatna, a mi a szabadalmi törvénynyel ellenkeznék. E kifejezés helyes értelmezésénél a rendelkezés czélját kell figyelembe venni, mely szerint a szabadalmazott találmány használása tanulmányi czélokra, vagy személyes, házi szükségletre nem tilos ; ennek a használásnak az ellenkezője az iparszerű használás. Ez utóbbi alá esik tehát minden nem tisztán magánhasználás, ha nem is törtémk valamely ipar érdekében. Nem a használó személy, hanem a használat czélja mérvadó.

A szabadalom hatályához tartozó jogosítványok közé felvette a tervezet mint újat az eladásra való kínálást. Ezt a tervezet azért tartotta szükségesnek, mivel az eladásra való kínálást eddig is ily, a szabadalomtulajdonost kizárólag megillető jogosítványnak tekintették, ezért czélszerű ezt a §. szövegébe íel is venm, miáltal nemcsak a német és osztrák törvényekkel való megegyezés éretett el, hanem a törvénynek egy hézaga tényleg pótoltatik is, mert kétségtelen, hogy pl. az illető tárgynak kirakatban, üzleti helyiségben stb. közszemlére való kiállítása e §-ban felsorolt többi jogosítványok — készítés, forgalomba hozás, használás — egyike alá sem vonható ; tényleg pedig ez a kínálás oly jogosítvány, mely a szabadalomtulajdonosnak nyújtott oltalom érdekében neki kifejezetten megadható. Ily szemlére való kitételben rendesen az eladásra való kínálás foglaltatik, hol az eladás szó nem szószerint veendő, mert alatta visszteher melletti más átengedés is érthető. Ez a jogosítvány a forgalomba hozatalnak mintegy előkészítését képezi.

A szabadalom hatályára nézve még csak az jegyzendő meg, hogy ennél, úgy mint a szabadalmi jogban általában, a területi elv szigorúan érvényesül. E szerint ugyanis a magyar szabadalom hatályának területi határát a magyar szent korona országainak — beleértve Bosznia-Herczegovinát is — határai képezik. E határon belül azonban annyira érvényesül feltétlenül az az elv, hogy a nemzetközi jogban különben elfogadott exterritorialitás elve nem érvényesül (külföldi követnek itteni lakása szabadalomjogilag belföld).

A 9. §. második bekezdésébe felvette a tervezet a »közvetlenül« kifejezést azért, mivel — különben a gyakorlatnak teljesen megfelelően — a szabadalom hatálya nem terjed ki minden a szabadalmazott eljárás szerint előállított termékre (a jelenlegi törvény helytelenül használja a »termény« szót), hanem csak a közvetlenül előállított termékre, mivel különben a szabadalom hatálya túlnagy terjedelmet nyerne. A dolog természetében is rejlik, hogy a szabadalom hatálya