Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - I. Fejezet. A szabadalom tárgya
46 A 2. §-hoz. E §-ban a tervezet szerint néhány stiláris módosításra van szükség. A 2. §-ban ugyanis a mondatszerkezet hibás, mert az első bekezdés »szabadalom nem engedélyezhető oly találmányra« nem áll helyes szerkezeti összefüggésben a 3. és 4. pontokkal. Ez a §. az 1. §. szabálya alól kivételeket sorol fel, azaz kimondja, hogy egy találmánytól, még ha új is és iparilag megvalósítható is, bizonyos esetekben az oltalom megtagadandó. A tervezet azt, hogy a 2. §. az 1. §. szabálya alóli kivételt képez, stiláris módon is kifejezésre juttatja az által, hogy míg az 1. §. így szól, hogy »szabadalmazható« stb., a 2. §. így kezdődik : »nem szabadalmazható« stb., miáltal e két §. tartalmának egymáshoz való viszonya külsőleg is kifejezést nyer. Ily stiláris módosítás a tervezet 2. pontjában előforduló »vonatkoznak« szó, továbbá az 1. pontban »ütközik« szól mely utóbbit törvényeink általában használni szokták, midőn a törvénynyel vagy közerkölcsiséggel való ellenkezést akarják kifejezni. Inkább stiláris jelentőségű végül az 1. pontban előforduló »megvalósítás« szó is. A jelenlegi törvény a 2. §. 1. pontjában ugyanis a »gyakorlatbavétel« szót használja. Minthogy azonban a »gyakorlatbavétel« a szabadalmi törvényben különösen annak az újdonságrontó körülményeket tárgyazó 3. §-ában előfordul, de más jelentőséggel bir, mint a 2. §-ban, minden félremagyarázás kikerülése végett ezt a kifejezést itt mellőz ni és az 1. §-nak megfelelően inkább a »megvalósítás« szót kellett használni, ez által kifejezve azt, hogy nem a szabadalom tárgyától mint ilyentől akarja e pont az oltalmat megtagadni, vagyis az oltalom csak akkor lesz megtagadandó, ha a használás, alkalmazás stb. törvénybe, rendeletbe vagy a közerkölcsiségbe ütköznék. Lényeges azonban és nemcsak stiláris az a változtatás, mely szerint a tervezet a jelenlegi törvény 2. §. 2. pontját teljesen kihagyja. E szerint ugyanis a fegyveres erő hadképességének emelésére szükséges fegyverekre stb.-re vonatkozó találmányok nem szabadalmazhatok, ha a keresk. minister a szabadalom megadása ellen tiltakozik. Ez a rendelkezés a jelenlegi törvény ünknek oly speczia- litása, milyet más szabadalmi törvényben nem lehet találni. E rendelkezésnek törvénybe iktatása már kezdettől fogva nagy hibának bizonyult és csakis valami nagy félreértésen alapulhat. Kiküszöbölése egyik legfontosabb feladata az iparfejlesztési politikának. Kétséget nem szenvedhet ugyanis, hogy a szabadalmi törvénynek egyik feladata az iparjogok védelme, az ipar- fejlesztés. Az említett rendelkezés pedig épen az ellenkezőt éri el. Minden e műszaki körbe tartozó találmánynál ugyanis a véletlentől függ, vájjon fog-e az védelemben részesülni, vagy nem ; mert ha a tiltakozás — melyet megindokolni nem kell és melynek törvényen alapuló voltát a szabadalmi hatóságok felül sem bírálhatják — megtörténik, az a találmány örökre, úgyszólván el van temetve. Hogy ilyen eljárás a feltalálókra, az iparra milyen elriasztó hatással van, azt talán nem kell bővebben magyarázni. De a hadügyi kormánynak érdeke sincs előmozdítva ily tiltakozás által ; mert a tiltakozás folytán az eljárás félbeszakad, arra a találmányra a szabadalmat sem meg nem
