Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - I. Fejezet. A szabadalom tárgya
47 adják, sem pedig a bejelentést el nem utasítják ; elintézetlenül hever az irattárban. Ez egy jogilag teljesen lehetetlen állapot, pedig most törvényen alapul. A bejelentők a bélyegeken felül ok nélkül fizették meg a 20—20 Kbejelentési és 40 — 40 K első évi díjat. Ehhez járul, hogy a tiltakozások száma nem is oly csekély, a mint talán sokan gondolnák, mert ily tiltakozás volt : 1896-ban 2, 1897-ben 12, 1898-ban 14, 1899-ben 23, 1900-ban 21, 1901-ben 5, 1902-ben 24, 1903-ban 19, 1904-ben 13, 1905-ben 26, 1906-ban 45, 1907-ben 13, 1908-ban 17, 1909-ben 39, 1910-ben 29, 1911-ben 28, 1912-ben 33, 1913-ban 11, 1914-ben 5, ösz- szesen tehát a törvény hatályba lépte óta 1914-ik év végéig 379 tiltakozás volt. Eltekintve attól, hogy a bélyegeken felül díjak czímén több mint 20.000 K-t dobtak ki a bejelentők minden ellenért ék nélkül, még károsabbnak mutatkozik ez az intézkedés, ha arra gondolunk, hogy mennyi életrevaló eszme maradhatott ennélfogva megvalósítás nélkül és mennyi kárt szenvedhetett ez által a magyar ipar ! Hogy miért kellett ennek az iparfejlesztésre fojtó hatással biró és az iparjogvédelemnek negáczióját képező rendelkezésnek épen csak a magyar szabadalmi törvényben szerepelnie — nem lehet belátni, valamint azt sem, hogy miért kellett az idetartozó magyar találmányokkal másképen elbánni, mint pl. az osztrák vagy német találmányokkal 1 Miért kellett épen csak a magyar ipart sújtani ? ! A mi pedig a hadügyi kormány érdekét illeti, azt teljesen meg lehet védeni a nélkül, hogy ily helytelen intézkedést a törvénybe fel kellene venni, mert a jelenlegi törvény is tartalmaz megfelelő intézkedést (14. §.), mely szerint ugyanis az állam az ily szabadalmat akár egészben, akár részben igénybe veheti a maga részére, megfelelő kárpótlás mellett. Ez által úgy a kormány érdeke, mint a feltaláló érdeke az iparjogvédelem szempontjából is meg lesz védve és az iparfejlesztés nem szenved csorbát. Ennek a 2. pontnak kihagyása is tehát egymagában már indokolná a jelenlegi törvénynek törvényhozási revízióját. A 3. §-hoz. Az újdonság kérdése egyike a legfontosabb kérdéseknek a szabadalmi jogban. E kérdésnek helyes szabályozása igen lényeges és csak nagy körültekintéssel oldható meg. A mi törvényünk — megegyezve a legtöbb európai törvénynyel — e kérdést negativ alakban oldja meg, a mennyiben szabályokat állít fel arra nézve, hogy egy találmány mely esetekben nem új. Ezt a nálunk is már megszokott módozatot a tervezet is fentartja, hangsúlyozva, hogy az újdonságrontó körülmények felsorolása természetes, nem példaszerű, hanem kizárólagos. A tervezet a törvényen a következő okokból tette a szövegben ismertetett változtatásokat. A találmánynak a bejelentéskor kell újnak lenni. Figyelembe veendő itt mindig az, hogy a szabadalmi jog az »új« szót nem oly értelemben használja, mint az a közéletben szokásos, azaz nem mint a »régi« szónak az ellentétét, hanem itt az »új«, a mint az a 3. §-ból és az alábbiakból is kitűnik, ellentétét képezi a »nem ismertnek« ; az ismertté válás is csak akkor jön szabadalom jogilag figyelembe, ha az a törvényben körülirt módon történt. A bejelentés időpontja az az időpont, a melyen innen
