Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
VIII. Fejezet - A bitorlások és a büntetések. 49-59
3â A sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kifejezett kivánatára az ítéletben kimondandó, hogy a vádlott birtokában talált utánkészítésnek vagy utánzatnak bizonyult tárgyak vagy alkatrészek elkobzan- dók, s hogy azon eszközök és készülékek, melyek kizárólag a bitorlás végrehajtására szolgálnak, az elítélt költségén e czélra használhatlanokká teendők. Az elkobzottnak nyilvánított tárgyak, ha az elítélt és a sértett fél közt más megállapodás nem jött létre, megsemmisítendők. Ha a tárgyak a közbiztonságra nézve veszélyesek lennének, a bíróság megkeresésére a veszély elhárítása czéljából az illetékes hatóság által a kellő intézkedések megteendők. 51. §. 52. §. A sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kijelentett kivánatára a magánjog szerint őt megillető kártérítés fejében a büntető bíróság az ítéletben a büntetésen kívül, a fenforgó összes körülmények méltatásával, szabad meggyőződése szerint, 20.000 K-ig terjedhető kártérítési összeget megállapíthat, vagy a sértett felet kártérítési igényeivel a polgári per útjára utasíthatja. Ha a büntető bíróság a sértett fél kivánatára kártérítési összeget állapított meg, további kártérítés polgári per útján nem követelhető. Ha 20.000 koronát meghaladó kártérítést követel a sértett fél : egész kártérítési igényével polgári perre utasítandó. A sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kifejezett kivánatára megrendelendő továbbá : hogy az ítélet egész terjedelmében, indokaival együtt az elítélt költségén hirlapilag közzététessék. A közzététel módja és határideje a sértett fél kivánatának tekintetbevételével az ítéletben megállapítandó. Ha ugyanazon bitorlásért többen ítéltetnek el, az elítéltek a kártérítési összegért egyetemlegesen felelősek. 53. §. A sértett félnek jogában áll az 51. §-ban említett tárgyakra, eszközökre és készülékekre nézve, még a büntető ítélet meghozatala előtt a zárlatot, külön őrizet alá vételt s más oly intézkedések foganatosítását kérni, melyek a büntető cselekmény ismétlését megakadályozhatják. E kérvényt a bíróság azonnal elintézi és a mennyiben a bitorlás ténye valószínű, a kért zárlatot, őrizet alá vételt, vagy másnemű biztosítási intézkedéseket feltétlenül, vagy a sértett fél által leteendő biztosíték feltétele alatt elrendeli. Az eljárás folyama alatt a biztosítási intézkedések feltétlenül, vagy a panaszlott által leteendő biztosítéktól feltételezve feloldhatók. a leírásban nem foglalt utólagos magyarázat figyelembe nem vehető. 88. §. A szabadalomsértés miatt folyamatba tett ügyek megindítása után, vagy megindításával egyidejűleg a sértett a sértő birtokában levő utánzatokra, továbbá azokra az eszközökre és készülékekre, melyek a szabadalom- sértés végrehajtására szolgálnak, zárlatot vagy oly intézkedések megtételét kérheti, melyek a szabadalomsértés folytatását vagy ismétlését megakadályozzák. Az előbbi bekezdésben meghatározott biztosítási intézkedések a sértett kérelmére csak akkor rendelhetők el, ha a sértés fenforgása és a sértő személye kellőkép valószínűsítve van. A biztosítási intézkedések az eset összes körülményeinek méltatása mellett vagy feltétlenül, vagy megfelelő biztosíték ellenében, a felek meghallgatása után vagy a nélkül rendelhetők el. Ha a sértő a biztosítási intézkedések elrendelése előtt megfelelő biztosítékot nyújt, a biztosítási intézkedések el nem rendelhetők. A biztosítási intézkedések az eljárás folyama alatt az ügy állásához képest hivatalból is feloldhatók ; megfelelő biztosíték nyújtása esetén a feloldás meg nem tagadható. A biztosítási intézkedések elrendelése és feloldása a szabadalmi hivatal bírói osztályának hatáskörébe tartozik, melynek határozata ellen nyolcz nap alatt benyújtandó felfolyamodásnak van helye a szabadalmi tanácshoz, melynek határozata végérvényes. A felett, vájjon halasztó hatályú-e a felfolyamodás vagy sem, a szabadalmi hivatal a biztosítási intézkedést elrendelő határozat hozatala alkalmával végérvényesen határoz. A biztosítási intézkedések foganatosítása iránt a szabadalomsértés helye szerint illetékes kir. járásbíróság, szükség esetében a közigazgatási hatóság keresendő meg. 89. §. Ha a szabadalomsértést megállapítják, a sértett kérelmére a sértő birtokában levő utánzatok elkobzása és a szabadalomsértés végrehajtására szolgáló eszközöknek és készülékeknek e czélra használhatlanokká tétele az ítéletben kimondandó. Az elkobzottaknak nyilvánított tárgyak, ha a felek közt más megállapodás nem jött létre, megsemmisítendők. Ügy a használhatatlanná tétel, mint a megsemmisítés a sértő költségén — szükség esetén szakértő alkalmazása mellett — eszközlendő. 90. §. A kártérítési követelés attól az időponttól számított három év alatt elévül, melyben a sértés és a sértő személy a sértettnek tudomására jutott. ».
