Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
VIII. Fejezet - A bitorlások és a büntetések. 49-59
34 Az ezen fejezet alatt felsorolt díjak az állampénztárba befizetendők, vagy posta útján kellő időben oda utalandók. 47. §. 48. §. A szabadalmi okirat ép úgy, mint a szabadalmi hivatal többi kiadmányai, nemkülönben a felszólalást (35. §.) tartalmazó beadványok bélyegmentesek. Minden egyéb tekintetben a bélyeg- és illeték- szabályok változatlanul alkalmazandók. VIII. FEJEZET. A bitorlások és a büntetések. 49. §. A ki a szabadalom tulajdonosának engedélye nélkül valamely szabadalom tárgyát előállítja, forgalomba hozza, vagy tiltott módon használja, úgy hogy ez által a szabadalom tulajdonosának e törvényben gyökerező jogait tudva sérti : a szabadalombitorlás kihágását követi el és liatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha az utolsó marasztalás jogerőre emelkedésétől két esztendő még el nem telt, két hónapig terjedhető elzárással és ezenfelül hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kiszabott pénzbüntetések az ipari (kereskedelmi) iskolai alap javára esnek. A büntetés kiszabásánál súlyo ító körülményt képez, ha a panaszlott a szabadalom tulajdonosának alkalmazottja volt és ezen úton vagy a szabadalom tulajdonosának bizalmából szerzett értesülését és tapasztalásait használta fel a találmány bitorlására. E szabályok akkor is alkalmazandók, ha a használt találmány ugyan még nem szabadalmaztatott, de a 34. §. szerint ideiglenes oltalomban részesül. 50. §. A 49. §-ban körülirt kihágás a kir. járásbiróságok hatáskörébe tartozik és csak a sértett fél indítványára üldözhető. A szabadalmazott találmány mibenlétének megítélésére kizárólag a szabadalmi levéltárban letett találmányi leirás szolgál alapul, ennélfogva nem vehető tekintetbe semminemű utólagos ama leirásban nem foglalt értelmezés. A mennyiben a leírásnak értelmezése iránt vita támad, a bíróság, ha szakértők kihallgatását találja szükségesnek, a szabadalmi hivatal véleményét köteles kikérni. 83. §. A m. kir. szabadalmi állampénztárnál való befizetéssel egyenlő joghatályú az a befizetés, melyet valamely belföldi postahivatalnál a m. kir. szabadalmi állampénztárhoz való továbbítás czéljáből nyílt időben teljesítenek. 84. §. A szabadalmi okirat, a szabadalmi hivatal többi kiadványai és a felszólalást tartalmazó beadványok (51. §.) bélyegmentesek. Minden egyéb tekintetben a bélyeg- és illeték- szabályok változatlanul alkalmazandók. VIII. FEJEZET. Szabadalomsértés. 85. §. A ki szabadalmazott találmány tárgyát jogosulatlanul készíti, forgalomba hozza, eladásra kínálja vagy használja (9. §.), szabadalmat sért. Ez a szabály akkor is alkalmazandó, ha a találmányra szabadalmat ugyan még nem adtak, de a szabadalom hatálya az 50. §. értelmében már beállott. A szabadalom megadása előtt azonban szabadalomsértésböl kifolyólag ítéletet hozni vagy biztosítási intézkedéseket tenni (88. §.) nem lehet. 80. §. A szabadalomsértésből kifolyólag a sértett szabadalmi jogának megállapítását, a sértés megszüntetését és ha ismétlésektől lehet tartani, a sértőnek további sértésektől való eltiltását, továbbá annak a vagyoni előnynek, melyhez a sértő sértett rovására jutott, az alaptalan gazdagodás szabályaihoz képest leendő kiadását és végül, ha a szabadalmat szándékosan vagy gondatlanságból sértették, az abból eredő kárának megtérítését követelheti. A ki kártérítésre van kötelezve, köteles úgy a tényleges vagyoni kárt, mely a sértésből a sértettre hárult, mint az elmaradt nyereséget annyiban megtéríteni, a mennyiben az valószínűséggel várható volt. Ezenkívül a mennyiben az eset összes körülményeinek méltatása inellett a méltányosság megkívánja, a sértő a sértett nem vagyoni káráért is megfelelő pénzbeli elégtételre kötelezhető. Ha többen közösen sértenek szabadalmat, azok a sértettel szemben egyetemleg felelősek. 87. §. A sértés elbírálásánál kizárólag a szabadalom megadásánál alapul szolgált leirás (48. §.) az irányadó és
