Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések
138 törvényszékek kizárólagos hatáskörét megállapította. Mérvadó volt az az alapgondolat akkor is, mikor az új német szabadalmi törvényjavaslat (49. §.) odáig megy, hogy azt rendeli, miszerint ily ügyek akár egy, akár több »Oberlandesgericht« területére kitérjedöleg kijelölendő egy »Landgericht« hatáskörébe tartozzanak. Tehát minél nagyobb konczentráczió, nem pedig hatásköri szétosztás képezze a kiindulási alapot. Törvényhozásunk, úgy látszik, ezt figyelmen kivül hagyta az id. 6. §. megalkotásánál. De az 1912 : LV. t.-cz. 6. §. utolsó bekezdése a szabadalmi törvény 59. §-ának felhívása által csak a jelen szabadalmi törvény 14. §. és 58. §-ban említett kártérítési követelésekre nézve látszik rendelkezni, holott az a jelen törvény 59. §-ában más, mint kártérítési követelések is vannak ; ezekre nézve maradna az 1912 : LV. t.-cz. 6. §. szerint is — értékre való tekintet nélkül — a kir. törvényszékek hatásköre ? Ezen a téren egységességet létesíteni feltétlenül szükséges. Ezekből az okokból a tervezet abban a felfogásban van, hogy a szabadalmi jogból folyó vagy azzal kapcsolatos mindazon követelések, melyeket a tervezet kifejezetten a szabadalmi hatóságok hatáskörébe nem utal, értékre való tekintet nélkül kizárólag a kir. törvényszék hatáskörébe tartozzanak (Pp. 2. §. 8. pontja). A tervezet e helyütt is hangsúlyozandónak találja azonban, hogy a kártérítési követelések csak annyiban tartoznak a szabadalmi hatóságokhoz, a mennyiben az a jelen tervezetben megállapított szabadalomsértésből mintegy szükségképen folyik. Minden más kártérítési követelés ezentúl is a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Ilyen pl. az alaptalan biztosítási intézkedések által okozott kár (hasonló a végrehajtási törvény 236. és 244. §§.), továbbá szabadalomra vonatkozó valamely magánjogi ügyletből származó kárkövetelés, továbbá a 6. §. harmadik bekezd, értelmében az ipari alkalmazottat megillető kártérítési követelés stb. Az örökösödési esetet a tervezet a törvényszékek kizárólagos hatásköre alól azért veszi ki, mivel ezekben az ügyekben a szabadalom különleges természete nem szerepel ; a szabadalom az esetben csak tárgya a vagyonnak, a hagyatéknak stb. A 98. §-hoz. A jelen törvény a tervezet 98. §-ában megállapított kihágást nem ismeri. A tervezet e hiányon segíteni igyekszik, még pedig az osztrák szabadalmi törvény 113. §-ával és a német szabadalmi törvény 40. §-ával megegyezően. A tervezet 98. §-a, ha tisztességtelen versenyről szóló törvényünk lenne, valószinüleg felesleges lenne, mert ily tartalmú rendelkezés tulajdonképen oda való. Minthogy azonban tisztességtelen versenyről szóló törvényünk még nincs, a tervezet a kérdésnek szabályozatlan voltát nagy hátránynak és e hiányt pótolandónak tartja, annál is inkább, mivel az a nézet, hogy az ipartörvény (1884. évi XVII. t.-cz.) 58. §-a a tervezet 98. §-ában megállapított rendelkezést feleslegessé tenné, nem fogadható el. Ez fáz 58. §. ugyanis kereskedőket és iparosokat eltilt oly jelzéseknek a nyomtatványokon vagy czégen valój használásától,
