Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - IX. Fejezet. Átmeneti és zárhatározmányok
139 melyek a tényleges üzleti viszonyoknak vagy a valóságnak nem felelnek meg. Ez a rendelkezés igen általános, továbbá kifejezetten csak kereskedőkre vagy iparosokra vonatkozik és végül a tiltott jelzés csak a czégen, nyomtatványon nem használható, de az árúkon már igen, holott épen ez az, a mi eltiltandó. Ezért a tervezet szerint nem elég az, a mit az ipartörvény rendel, hanem e kérdés külön szabályozandó. A ki e kihágást elköveti, nem sért valamely meghatározott szabadalmat, hanem versenytársának — konkur- rensének — jogait sérti és az általános közérdeket veszélyezteti. Ezért ez a kihágás az iparjogvédelemmel csak tágabb értelemben függvén össze, inkább rendőri jelentőségű, mely okból az úgy mint más ipari kihágás kerül elbírálás alá. E kihágást akár gondatlanságból, akár szándékosan lehet elkövetni. Természetes, hogy bizonyos magánjogi követelésekre is alapot szolgáltathat, mert az, a kinek érdekét a szabadalommal való kérkedés sérti, kétségtelenül jogosítva van az eltiltást követelni, mely követelés már ekkor is érvényesíthető lesz, ha az ellenfelét sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, elég az objektiv tényállás. Ily követelés érvényesítése természetesén a rendes bíróság hatáskörébe tartozik (61. §.), valamint — szándékosság vagy gondatlanság esetén — a kártérítési követelés elbírálása is, mivel a tervezet — a mint az már ismételten ki lett emelve — kifejezetten csakis a szabadalomsértésből szükségképen folyó kártérítési követelést utalja a szabadalmi hatóság hatáskörébe. E fejezethez tartozó rendelkezések indokolásának befejezése előtt még megjegyzendő, hogy a tervezet a jelen törvény 56. §-át teljesen mellőzte, mert az, hogy ha valamely bűntett vagy vétség forog fenn, a büntetőtörvényt kell alkalmazni, magától értetődik ; továbbá azt a rendelkezést, hogy halmazat esetén a 92. §. szerinti kihágás miatt elkülönített eljárás volna alkalmazandó, a tervezet szintén nem vette át, mivel annak a rendelkezésnek indokát fenforogni nem látja, különösen tekintettel arra, hogy a tervezet szerint a kihágás a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik. IX. FEJEZET. Átmeneti és záró rendelkezések. A 99—111. §§-okhoz. Az átmeneti rendelkezésekre vonatkozólag a tervezet abból indul ki, hogy a jelen törvény az életbelépte előtt megindult ügyekben is lehetőleg alkalmazást nyerjen, a hol azt a felek érdeke megkivánja, de fentartandók a régi jogszabályok ott, a hol azt a felek érdeke vagy az ügy természete teszi kívánatossá. A tervezet 6. és 7. §§-ai lényegileg új jogokat állapítanak meg, mely okból azok a más jogszabályok alapján megadott szabadalmakra ki nem terjeszthetők, valamint a szabadalmak időtartamának kezdőpontjára és a díjak esedékességére nézve az új rendelkezések (18. §. és 81. §.) alkalmazást nem nyerhetnek annál kevésbbé, mert különben 18*
