Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések
136 A 93. §-hoz. Az a rendelkezés, hogy ha a szabadalmi leirás értelmezése felett felek között vita támad, a szabadalmi hivatal véleménye kötelezőleg beszerzendő, megfelel a mai jog- állapotnak (jelen törvény 50. §. harmadik bekezd.), ezt a tervezet fentartja, mely okból mellőzhetőnek véli ennek részletesebb indokolását. Mint újítás szerepel a tervezetben az, hogy a vélemény kiterjed az azonosság kérdésére is. Ezzel a tervezet egy rég érzett hiányt pótolni és rég érzett szükségletnek megfelelni igyekszik. Mert — a mint már fent is említve volt — épen az azonosság kérdése egyike a legnehezebb kérdéseknek, melyeknek megoldása csakis a szabadalmak megadásával szakszerűen és hivatásszerűen foglalkozó hatóságtól várható. Ez az azonossági kérdés a leirás értelmezésével annyira összefügg, hogy attól alig választható el, a mint azt legjobban megvilágítja az a ténykörülmény, hogy a rendes biróságok a szabadalmi hivatalhoz intézett megkereséseikben most is többnyire az azonosságra is kiterjeszkednek, mivel az azonosság kérdésének tisztázása nélkülözhetlennek mutatkozik. A szabadalmi hivatal a jelen törvény hatálya alatt nem adhatott az azonosság kérdésében véleményt, a mi az ügy hátrányára szolgált. Hogy a szabadalmi hivatal véleménye a biróságra nézve kötelező, — az következik abból, hogy az ügyeknek sajátlagos természeténél fogva a megkeresés is kötelező, az pedig czéltalan lenne, ha a megszerzendő vélemény nem lenne kötelező. Ez a kötelező volta a véleménynek annál is inkább el volt fogadandó, mivel itt nem állunk szemben egy közönséges szakértői véleménynyel, hanem a felek közreműködésével megtartott szabályszerű eljárás alapján hozott határozatról van szó, mely megfelebbezhető ; a legfelsőbb szabadalmi hatóság által hozott ily határozat pedig nyugodtan mondható irányadónak a bíróság hozatalára nézve. A 94. §-hoz. A tervezetnek a jelen §-ban tett rendelkezései lényegileg megfelelnek a jelen törvény 54. §-ának ; a tervezet e szabályokat csak megfelelőbb módon kifejezni és elrendezni igyekezett. Megjegyzi a tervezet, hogy a Bp. 7. §-a szerint előkérdés felett a büntető bíróság is ítélkezhetik ; ezt a szabadalmi ügyekben alkalmazni nem kivánatos sem iparjogvédelem, sem pedig helyes büntetőjogi judikatura szempontjából. Az sem lenne helyes, hogy a felfüggesztés fakultativ legyen. Ha azt elfogadjuk, hogy szabadalmi ügyekben különleges természetű kérdésekről van szó, melyek bizonyos szak- szerűség nélkül meg nem oldhatók, akkor e megoldást kizárólag az arra hivatott hatóságra kell bízni. De különben is a Bp. szerint is helye van kötelező felfüggesztésnek, midőn közérdekű ügyről szó van (Bp. 265. §. 1.), már pedig a szabadalmi ügyeknek közérdekű volta nem tagadható és ezért megindokolt az a rendelkezés, hogy ilyenkor a felfüggesztés kötelező. Ilyen felfüggesztést, melynek elrendelése nem függ a biró belátásától, hanem melyet a biró köteles elrendelni, találunk a Pp. 235. §-ában is. Azzal, hogy a tervezet a szabadalmi hatóság határozatát a bírósági határozat hozatalára nézve irányadónak 1 .
