Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - VIII. Fejezet. A bitorlások és a büntetések
132 lyát előre és mindenesetre megállapítsa a tervezet. Ennek a kérdésnek elbírálását az elrendelő hatóságra kell bizni ; ha azt látja, hogy a biztosítás elrendelendő és azonnal foganatosítandó is, mivel különben az egész biztosítási intézkedés teljesen illuzóriussá és tárgytalanná válhatik, ki fogja mondani, hogy a netán benyújtandó felfolyamodásnak felfüggesztő hatálya nincs stb. A felfolyamodás felfüggesztő hatályának ily szabályozása által a tervezet azt véli elérhetni, hogy tényleg sürgős, fontos esetekben az ellenfél bármily magatartása esetén a sértett részesülhessen biztosításban ; de másfelől kevésbbé sürgős esetekben a gyakran súlyos következménynyel járó biztosítás csakis a szabadalmi tanács hozzájárulása, azaz az elrendelő végzés helybenhagyása után legyen foganatosítható. Hogy a zárlat foganatosítása iránt az illetékes járásbíróság keresendő meg, azt külön megindokolni nem kell. A zárlat részleteire vonatkozó szabályokat a tervezet azért nem állított fel, mivel ily eljárási szabályok részleteit a tervezet különben is mellőzte és azok az ügyviteli szabályokban — melyek amúgy is eljárási szabályokat is tartalmaznak — lesznek megállapítandók. Megemlítendő végül, hogy a tervezet — megegyezve a jelen törvénynyel és az osztrák szabadalmi törvénynyel (105. §.) — a zárlaton kívül oly intézkedések megtételéről is rendelkezik, melyek a sértés folytatásának vagy ismétlésének azonnali megakadályozása czéljából szükségesek. Mert a szabadalmi jog megállapítása és a sértés megszüntetése iránti eljárás természetszerűleg hosszabb időt vesz igénybe, semhogy előzetes intézkedés nélkülözhető lenne, pl. a jogosulatlan előállítás vagy a forgalombahozatal azonnali tényleges beszüntetése annyira lényeges lehet, hogy a nélkül a sértettnek védelme későbben talán már czéltalan. Ilyen esetben előzetes intézkedések szintén elren- delhetők — ha a többi előfeltételek fenforognak — és ily esetben esetleges karhatalom igénybevétele iránt is a köz- igazgatási hatóság (rendőrség) keresendő meg. A 80. §-hoz. Ez a §. lényegileg megegyező a jelen törvény 51. §-ával, külön magyarázatra szükség nincs. A törvény 51. §. utolsó bekezdését, mint feleslegest és magától értetőt, a tervezet mellőzte. A 90. §-hoz. A jelen szakasz a kártérítési követelés elévülésére vonatkozólag a jelenlegi törvény 58. §-ában megállapított három évi határidőt fentartja ; de mellőzi annak esetleges tiz évi tartamát, mert ily hosszú időre a kártérítés kérdését kitolni sem a sértett, sem a sértő szempontjából nem kívánatos ; jogrendszerünkben sem találja indokolását, sem pedig az iparjogok különleges természetében. Abban a kérdésben, vájjon a három év a sértés elkövetése napjától, vagy a tudomás szerzés napjától számítandó-e, a tervezet — megegyezően a jelen törvénynyel és a ptkv. törvényjavaslat felfogásával — az utóbbi álláspontra helyezkedett.
