Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - V. Fejezet. Az eljárás
117 emeli, és végül a szabadalmi tanács jogásztagjai a legfelsőbb biróság tagjai sorából, a műszaki tagjai pedig műegyetemi tanárok vagy más különösen kiváló szakférfiak, és kiemelve még, hogy a tervezet épen a jogászi és műszaki tagok együttműködésében lát biztosítékot arra vonatkozólag, hogy ezek az ügyek a különleges természetüknek is megfelelő elintézésben fognak részesülni, — a tervezet abban a felfogásban van, hogy ezek az ügyek nemcsak nyugodtan lesznek a szabadalmi hatóságokra bízhatók, hanem ezeknek az ügyeknek a szabadalmi hatóságok hatáskörébe való utalása feltétlenül szükséges. Nem lesz felesleges végül figyelmeztetni még arra, hogy Kohler már rég rámutatott arra, hogy úgy a pozitív, mint a negativ megállapítás lényegben egy czélt szolgálván, ez a két ügy, továbbá ezeknek szükségképeni folyományai, továbbá a szabadalmi leírás értelmezése stb. mind a szabadalmi hivatal hatáskörébe lenne utalandó. (Handbuch des deutschen Patentrecht 364—376. §§., különösen 850. és 863. lapokon.) Magától értetődik, hogy a többi kártérítési vagy más követelések, melyek a tervezetben, mint a szabadalom- sértés közvetlen szükségképeni folyományai nincsenek kifejezetten megnevezve, továbbra is a rendes bíróságok hatáskörében maradnak, még ha szabadalmakra vonatkoznak is, mert a tervezet kizárólag specziális szabadalomjogi természetű követelésekről intézkedik. A mi az eljárást illeti, mely ezekben a szabadalmi hivatal bírói osztályához tartozó ügyekben követendő, ennek természete és részletei részben a már előadottakból folynak, részben pedig maguktól értetők, vagy a Pp. vonatkozó rendelkezéseivel, valamint a felszólalási eljárásban megállapított szabályokkal megegyezők, úgy hogy azok további indokolásra csak kis részben szorulnak. Ez az indokolás a következő : Az a rendelkezés, hogy a kérelem csak egy szabadalom — és esetleges pótszabadalom — ellen irányulhat, inkább csak czélszerüség és a szabadalmak nyilvántartása érdekében tett intézkedés ; megfelel különben a jelen gyakorlatnak . Súlyt fektet a tervezet a szóbeli tárgyalás előkészítésére. Ügy mint a felszólalási eljárásban, úgy a bírói osztály előtti elsőfokú eljárásban sem engedi meg ezeknek az ügyeknek természete, hogy azok előkészítés nélkül kerüljenek tárgyalás alá. Külföldön is, hol a szóbeliség régibb idő óta van behozva mint nálunk, meg van honosítva bizonyos előkészítése a tárgyalásnak (pl. német szabadalmi törvény 29. §■>• Az ügyek egy részének, t. i. az ú. n. közérdekű ügyek (61. §. 5., 6. pont) természetéből következnek azok a szabályok, melyeket a tervezet a tárgyalás elmulasztása, valamint a kérelem visszavonása esetén megállapít, a mint ez a felszólalási eljárásra vonatkozólag meg volt indokolva. A jogalap megváltoztatásának megengedése ezekben a közérdekű ügyekben szintén folyománya az ügyek természetének és az offic ialitás elvének. Ezt ezek az ügyek helyes elintézése feltétlenül megkívánja ; ha pl. valamely szabadalom megsemmisítését azon az alapon kérték, hogy az nem új (21. §. 1. pont), a szabadalom pedig nem azon az alapon, hanem azért semmisíthető meg, mert a leírás nem felel meg a törvényben előirt kellékeknek (21. §. 4. pont), ennek az új jogalapnak utólagos érvényesítését
