Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
Bevezetés
Bevezetés.-) A szerzői jog Európa csaknem minden államában törvény által biztosított védelemben részesül. A művelt államok törvényhozásait akkor : midőn a szellemi tevékenység érdekeinek figyelembe vételével, egy uj intézmény alakjában törvényeik sorába illesztették összességét ama szabályoknak, melyek tárgyi értelemben véve a szerzői jogot képezik, kétségen kivül a védelem jogosságának és szükségességének felismerése vezette. Még az irói müvek leírás által többszöröztettek, a többszörözés kizárólagos jogából jelentékeny vagyoni haszon alig volt várható, mint ilyen tehát törvényi intézkedés tárgyának nem is tekintetett. A szellemi tevékenység termékei tulajdona elismerésének első jelenségeit oly szerződésekben lehet feltalálni, melyeket a szerzők irodalmi műveik többszörözése iránt, könyvkereskedőkkel, kiadókkal kötöttek és ama szokásban, hogy az ily módon szerzett kiadói jogot megsérteni helyt nem foghatónak tekintetett. Ily szerződések úgy látszik, hogy a könyvnyomtatás feltalálása *) Irodalom: Dr. Schedel Ferencz (Toldi): »Az irói tulajdonról.« 1840. — Dr. Kovács Gyula : »Az irói és művészi tulajdonjog.« 1879. — Dr. Kovács Gyula : »Mi a jogunk és milyen legyen törvényünk az irói és művészi munka védelmében.« Magyar igazságügy 1882. évi folyama III. füzetében. — Arany László: »Az irói és művészi tulajdonról.« »Budapesti Szemle« 1876. évi 20. szám I. II. IV. — Dr. Apáthy István : »A szerzői jogról szóló törvény.« Akadémiai székfoglaló értekezés 1885. — Dr. Mandry G. : »Das Urheberrecht an literatischen Erzeignissen und Werken der Kunst« 1867. — Dr. Klostermann R. : »Das Urheberrecht und das Verlagsrecht.« 1871. - Dr. Klostermann R.: »Das Urheberrecht und Kunstwerken.« Abbildungen. Compositionen. Photographien. 1876.
