Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek
39 kelt Bajor törvény 1. §. utolsó bekezdésében az foglaltatott : hogy a nyomtatott példányok számának ellenőrizhetése czéljából kötelesek a kiadó és nyomdász könyveiket eredetiben, vagy kivonatban a szerzővel közölni. Ilyen intézkedés azonban sem a porosz törvényben sem az ennek alapján készült jelen törvényben nem foglaltatik, s igy méltán felmerülhet az a kérdés, hogy mit tehet a szerző arra nézve, hogy ily utón és módon hárt ne szenvedjen? A válasz erre az lehet, hogy az ellenőrzés gyakorolhatásának módját a szerző már a kiadói szerződésben határozza meg, ebbe minden reális kiadó bele fog egyezni. Régibb kiadói ügyletekre nézve pedig, valamint akkor is, ha a szerződésben ez iránt intézkedés nem tétetett, csak birói közbenjárás igénybe vétele marad fen, még pedig felhívási kereset utján nyert a szerződés feltétele számszerűleg meghatározott mennyiség, az tehát hogy ugyan annyi lett e nyomtatva és az elárusitottakon felül van e még valami készletben, csak leszámolás utján hozható tisztára. Az 5. ponthoz. E pontban foglalt intézkedésre nézve két esetet lehet megkülönböztetni : t. i. hogy ha a műnek több szerzője van, elkülönithetök-e a szerzők részei, vagy él nem különithetök. Ha szerzők részei el nem különithetök, az 1. §. második bekezdéséből kifolyólag a szerzők szerződésben és pedig társasági szerződésben állapíthatják meg a többszörözés feltételeit és azt, hogy ki legyen annak eszközlésére jogosított; ha azonban ily szerződés nem létezik, a többszörözésre, a többieknek előzetesen adandó kárpótlás mellett, a szerzők mindegyike feljogositottnak tekintendő ; miből az következik, hogy ha valamely irói műnek több szerzője van, az el nem különíthető részekre csak egy szerzői jog létezik és ez a jog az egész műre nézve a szerzők mindegyikét megilleti ;*) ennek a jognak alapján a szerzők mindegyike, eszközölheti a többszörözést a többieknek előzetesen adandó kárpótlás feltétele mellett. A kérdés tehát már most az lehet, hogy a mennyiben a törvény szerint a szerzőtársak mindegyikének van joga a többszörözéshez, az élőleges kártalanítás feltételének nem teljesítése, meg- l l) Mit igazol a 12. §. első bekezdése is, mely azt mondja : hogy a szerzőtársak által közösen készitett műnél a védelmi idő azon szerzőtárs halálától számítandó, a ki a többit túlélte, mert ha az ilyen műre több szerzői jog léteznék a védelmi idő minden egyes jogra nézve az illető szerző halálától lenne számítandó.
