Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)
II. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikkel kapcsolatos törvények és miniszteri rendeletek - 2. A m. kir. igazságügy-miniszternek 1686. számu rendelete a szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk értelmében követendő eljárás tárgyában
219 lom tekintetében annyira meg egyeznek, hogy az újabb mű a szerzői jogról szóló törvény értelmében — bár csak részben — de gépi többszörözése a régibb munkának — a minek azt valóban tartani is kell. így számos helyen meglehetős hosszú szakaszokat találni a régibb műből szórul-szóra, vagy majdnem szórul-szóra az újabb műbe átvéve, például: (itt felsoroltatnak az egyes helyek). Meg kell engedni a panaszlottnak, hogy kivált a katholikus vallásos olvasmányoknál valamint a szerzői jog fogalma, valamint annak gyakorlati következménye a büntethető szerzői jogbitorlás tekintetében csak a legnagyobb elővigyázattal nyerhet alkalmazást. A mi a tudományos kutató előtt plagium lenne, azt az egyházi beszédtár Írója és a periköpök magyarázója a hagyományokhozi ragaszkodásnak méltán mondhatná. És még ha az átvett idézetek és a stereotyp homiliák a legnagyobb mértékben számba vétetnek is, tény marad az, hogy a két összehasonlitás czéljából átadott mű szerzője az újabb műben a régibbet jó részében minden más szellemi tevékenység nélkül megújítja épen úgy mint más felhasználja, a ki azt saját maga lemásolja, és ezen másolást részben elpalástolni igyekszik. A mi a régibb műben a szerző saját vagyonaként jelentkezik, az az újabb műbe azon mértékben átment any- nyira, hogy az utóbbi birtokossá aligha fogja az előbbit bírni kívánni. Az, hogy mind két műnek egy szerzője van, nem szolgálhat alapul arra, hogy a kölcsönzés megbocsáthatóbbnak tekintessék, sőt inkább az ellenkezőre. Ha mindezek szerint a „Kirchenjahr1* az „Epistel és Evangelien buciiba“ részben szórul-szóra, részben nem lényegesen változtatott alakban átvétetett és továbbá a czél és közönség is mindkét műnél egészben véve ugyanaz, úgy a részbeni utánnyomás — szerzői jogbitorlás — tényálladéka kétségen kívül van helyezve. ad. 2. Hogy szerzői jogbitorlás miatt csak az büntethető, a ki szándékosan vagy gondatlanságból szerzői jogbitorlást képező cselekvényt követ el, ez a törvény 19. §.-ban világosan ki van mondva. Jelen esetben könnyen az a látszat kerekedhetik felül, hogy a panasz- lőtt a szerzői jog bitorlás elkövetésénél menthető tévedésben jó hiszemüleg cselekedett, midőn egy jól ismert és tekintélyes szerzőben bízott, a nélkül, hoy a kéziratot szigorú vizsgálat alá vette volna, mely bizalmát, a melylyel a kiadó szerzőjét megajándékozhatja, kellőleg méltányolni kellene. De jelen eset egészen másként
