Knorr Alajos: A szerzői jog (1884. XVI. törvényczikk) magyarázata (Budapest, 1890)

I. A szerzői jogról szóló 1884:16. törvény-czikk és magyarázata - 1, Fejezet. Írói művek

iló A szerzői jogbitorlás törvényünk szerint nem csupán magán véttett, hanem közvétség; mind e mellett a törvény ennek a vét­ségnek üldözését nem utalja vizsgálati eljárásra, vagyis bűnügyi útra, hanem úgy a kártérítési igények megállapitását, mint meg­határozott büntetések kiszabását, — beleértve az elkobzás elrende­lését is, — a polgári biróságokra bizza. Lényegesen eltér tehát törvényünk az ennek alapját képezett német birodalmi törvény ide vágó és tényleg gyakorlatban is levő intézkedésétől, a mennyi­ben e törvény szerint a szerzői jogbitorlás megsértését polgári és büntető peruton is lehetett üldözni. — Polgári peruira tartozik a kártérítési kereset, a jogosulatlanul többszörözött példányok és készülékek elkobzása, bűnügyi utón pedig szerzői jogbitorlás meg­büntetése valamint szintén az elkobzás is érvényesíthető.1) Hogy J) Dr. Klostermann R, id : műnk : 260. 1. ügy látszik e törvényjavasla­tának készítője a német birodalmi törvény 26. §-ának következő szövegét vette alapul : So wohl die Enscheídung als auch di Verhängung, der in gegenwärti­gen Gesetze angedrohten Strafen und die Einziehung der Nachdruks Exemplare gehört zur kompetenz der ordentlichen Gerichte. Die Einziehung der Nachdruks Exemplare . . . kann sowohl im Strafrechtswege beantragt, als in Civilrechtswege verfolgt werden. Az igazságügyministeriumban e törvényjavaslat felett tartott értekezésen az az előzetes kérdés volt felvetve : váljon az eljárás a büntető bí­róságot megillesse-e ? E kérdés felvetője nem helyeselte azt, hogy az eljárás a polgári és büntető bíróság közt megoszoljék, úgy a mint ez a törvényjavaslatnak alapul szolgált német birodalmi törvény 26. §-ából világosan kivehető ; de a kár­térítés és büntetések kiszabása kérdésében sem akart a büntető bíróságnak hatás­kört engedni. Az egyöntetű bíráskodás érdekében szükségesnek tartottá azt, hogy a kártérítés és büntetés fölött a polgári bíróság határozzon ; ennek megfelelő intézkedést tartalmaz úgymond az érvényben volt szász törvény 17. §-a ; ezért hazai viszonyainknak megfelelő volna az egész eljárást a polgári bíróság kezébe egyesíteni. Az, hogy a polgári biró szabjon büntetést, nálunk nem idegenszerű, mert a kereskedelmi törvény alapján a polgári bíróságok úgyis szabnak bírsá­gokat. A törvényjavaslat tervezője ragaszkodott a törvényjavaslat álláspontjához, mert polgári peres eljárásunk nem alkalmas arra, hogy bitorlási perekben az igazság kideríthető legyen, ezt a büntető eljárásban mindenesetre jobban ér­hetni el. A bizottság egy másik tagja a kérdést feltevő indítványa ellen szó­lott ; mert az a dolog természetében fekszik, hogy a büntető bíróság büntessen és az evvel kapcsolatos kártérítést a büntető bíróság szabja meg. De más részről az is szükséges, hogy maga a szerzői jog kérdésében a polgári bíróság határozzon. Maga a jog felett a büntető bíróság principialiter nem is határoz­hat, hacsak ily hatáskörrel a büntető biró kifejezetten nem ruháztatik fel. En­nek hiányában a büntető bíróságnak a legalább őt megillető természetes ha­táskörét fenn kell tartani. Megjegyezte végül, hogy egy előbbi értekezleten azt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom